Vízi közlekedés szabályai Magyarországon

Forrás: Kurys Anita, Flatsker Anett
Kép: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely - Flatsker Anett

A nyári kikapcsolódás szerves része a vízi közlekedés izgalmas lehetőségeinek kiaknázása.

Különleges élményforrás a kishajók, csónakok kipróbálása, s az évszak csábító klímájának köszönhetően családok, baráti társaságok ragadnak – jobbára előtájékozottság nélkül, hirtelen ötlettől vezérelten – evezőt, vagy ugranak fel az “ismerősük hajójára” s vágnak neki a hazai vizeknek.

 

De mint ahogyan a közutakon sem indulunk el a KRESZ szabályainak ismerete, valamint járművezetési gyakorlat nélkül, úgy a vízi közlekedéskor is szükséges az ide vonatkozó jogszabályok, hatályos rendeletek ismerete és betartása! És persze a gyakorlati jártasság, tapasztalat is alapvető.

 

sailing-boats-1189068_960_720

Alapok

A vízi közlekedés rendjéről szóló 2000. évi XLII. törvény, valamint a törvény 57/2011. (XI. 22.) NFM és 39/2003. (VI. 13.) GKM rendeleteinek mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: HSZ) tartalmazza azokat az általános rendelkezéseket, valamint a vízi közlekedés során alkalmazandó táblákat, fény- és hangjelzéseket, amelyek a hajózásbiztonság alapvető garanciái.

 

A HSZ alkalmazási köre belföldön, valamint a Duna teljes szakaszán és – amennyiben erről nemzetközi szerződés rendelkezik – a Duna és a Tisza mellékfolyóinak külföldi szakaszain magyar lobogó alatt közlekedő vagy üzemeltetett úszólétesítményekre, továbbá Magyarország területén idegen lobogó alatt közlekedő vagy üzemeltetett úszólétesítményekre terjed ki (2§).

 

Fogalom meghatározás – jogszabályi háttér

 

A HSZ ismeretéhez néhány fogalom pontos meghatározása szükséges (Általános rendelkezések):

 

A vízi közlekedés rendjéről szóló törvény fogalom tisztázása:

 

Csónaknak minősül minden olyan úszó létesítmény, mely hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő, emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízi jármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket. Illetve szélerővel, vagy gépi berendezéssel hajtott vízi jármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 7,5 kW.

 

Kedvtelési célú hajózásnak minősül: vízi jármű nem gazdasági célú, szabadidő eltöltését szolgáló használata.

 

Versenyhajónak minősül: versenyszerű sporttevékenység folytatására felszerelt és használt kishajó.

 

A törvény I. Fejezete tartalmazza az úszólétesítmények listáját, mely alapján a nyilvántartásba vétel történik.

 

Nyilvántartásba vételre kötelezett úszólétesítmények: tengeri nagyhajó, belvízi nagyhajó, kishajó, komp, úszómunkagép, úszómű (8. § ).

 

Nem kell nyílvántartásba venni a csónakot, a nem gépi hajtású vízi sporteszközt, a gép nélküli kishajót (kivéve a vitorlás kishajót), illetve a lakótéri felépítmény nélküli, 25 m2-nél kisebb fedélzeti területű úszóművet (7. §).

 

A vízi jármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy

 

Az úszólétesítmények vezetésére való alkalmasság értelmében úszólétesítményt – olyan személy vezethet és a vezetés olyan személynek engedhető át, aki

a) nem áll a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol vagy más hasonlóan ható szer (például kábítószer, gyógyszer, ezek kombinációja) (1.03 cikk).

 

Minden hajót ehhez szükséges képesítéssel rendelkező személynek kell vezetnie (1).

 

sailing-690289_960_720

 

A hajó vezetése (1.09 cikk)

Menetben a kormánynál legalább egy 16 éves kort (gyorsjáratú hajón ez 21 év) betöltött képesített személynek kell tartózkodnia (1., 4.).

 

A hajó vezetőjének az utazás ideje alatt a hajón kell tartózkodnia (3).

A hajó vezetése közben a vezető kimerült vagy bódult állapotban nem lehet (6).

 

A HSZ II. része, a Magyarország területén lévő belvízi utakra vonatkozó kiegészítő rendelkezései értelmében a nyilvántartásba vétel, – így a vezetői engedély szükségtelensége ellenére – a csónakot vezető személynek meg kell felelnie az alábbiaknak:

1.

a) a 14. életévét – gépi hajtású vízijármű esetében 17. életévét – betöltötte,

b) úszni tud,

c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,

d) ismeri a HSZ rendelkezéseit, valamint az igénybe vett vízterület sajátosságait

2.Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt 16. életévét – gépi hajtású vízi jármű esetén 17. életévét – betöltött, vezetőt kell kijelölni.

3. Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és a HSZ rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz használatával és mentőmotoros, vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet.

 

Az edző felügyelete akkor tekinthető teljesítettnek, ha

 

– minden sportolóra folyamatos rálátása van,

– a segítségnyújtáshoz, illetve beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges (1.02 cikk)

 

Szervezett, csoportosan haladó evezős vízijárművek részvételével zajló vízitúra – tíznél több evezős vízijármű részvétele esetén – kizárólag vízi túravezető vezetésével bonyolítható le (3a).

 

Vízitúra elindulását, túravezetőjének személyét és a tervezett útvonalat a túravezető az indulást megelőzően köteles bejelenteni a területileg illetékes vízirendészeti szervnek (3b).

 

Vízitúra korlátozott látási viszonyok között nem folytatható (3f).

 

Megengedett utaslétszám (1.05 cikk)

4. A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két, tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés – ha a HSZ eltérően nem rendelkezik – legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 25%-ára alkalmazható. A 10 vagy 10-nél több fő befogadóképességgel rendelkező hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.

5. Kishajóra a 4. pontban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha minden utasnak van ülőhelye.

7. A növelt befogadóképességnek megfelelő számú és nagyságú mentőmellényt kell biztosítani.

 

DSC00487

 

További rendelkezések

 

A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségei (1.03 cikk)

 

A személyzet tagjai és a hajón tartózkodó minden más személy kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének utasításait (1., 2.).

 

Hajó- és egyéb okmányok (1.10 cikk)

A kishajónál az alábbi okmányok kötelezőek:

a) hajóbizonyítvány,

b) személyzettel rendelkező hajókon: személyzeti jegyzék,

c) a hajóvezető hajóvezetői bizonyítványa,

d) hajónapló (csak a géphajóknál),

e) rádiótelefonkezelői bizonyítvány a vonatkozó nemzetközi és regionális megállapodások szerint,

f) frekvenciakiosztási bizonyítvány, ha ez előírt,

g) gázzal üzemeltetett készülékek bizonylatai,

h) hordozható tűzoltó készülékek és beépített tűzoltó berendezések ellenőrzési bizonylatai,

i) a kötelező felelősségbiztosítási kötvény, ha ez előírt

 

Kedvtelési célú kishajón nem szükséges a b) és d) pontban foglalt okmány, az a) pont szerinti okmányt pedig a nemzeti üzemképességi bizonyítvány helyettesítheti.

 

A HSZ II. része, a Magyarország területén lévő belvízi utakra vonatkozó kiegészítő rendelkezéseinek 3. fejezete tartalmazza a Hajózási Szabályokat.

 

Csónak, vízi sporteszköz és kishajó közlekedése (3.03 cikk)

1. Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.

 

2. Csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozás, keresztezés és előzés esetében a kishajóra vonatkozó szabályokat alkalmazza.

 

3. Ha azonos hajtású kishajók, vagy csónakok, vagy vízi sporteszközök (a vitorlával haladók kivételével) egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.

 

4. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz, valamint a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó kishajó, csónak és vízi sporteszköz útjából kitérni.

 

5. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz útjából és – feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi – legalább 30 m távolságot tartani attól.

 

6. A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és a bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.

 

7. A vitorlával haladó csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül.

 

8. Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel

a) Tilos a menetben lévő nagyhajó útvonalát a nagyhajó haladási irányában 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni,

b) Tilos a menetben lévő, két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és

c) az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról – feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik – 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni tilos.

 

9. Kikötött úszólétesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsonyvezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt közlekedni, és a kötelet mindkét irányból az attól mért 50 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos.

 

10. Vízben tartózkodó személyt – a mentés esetét kivéve -.

 

a) a vitorlával haladó kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó csónakkal legalább 10 m,

b) gépi erővel hajtott kishajóval, csónakkal, vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó vízi sporteszközzel legkevesebb 30 m távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízijármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízijármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízijármű közeledésére – szükség esetén – kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.

 

11. Ha a 10. bekezdésben előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.

 

12. Vízisízés, vízi sport – és fürdőeszköz használata, valamint ejtőernyő vontatása éjszaka, valamint korlátozott látási viszonyok között tilos.

 

DSC00222

 

Csónak és kishajó biztonsági követelményei (4.05 cikk)

Ha a csónak és kishajó használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság – ideiglenesen – nem tartható meg, a csónakban és kishajóban tartózkodó személyek mentőmellényt viselni kötelesek.

 

DSC00230

 

A csónak és a vízi sporteszköz használata (4.07 cikk)

 

1. A menetben levő csónakban tartózkodóknak – a csóváló evezést (védlizés) vagy csáklyázást, vagy más munkát végző személy kivételével – tilos állni.

2. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozatáról, továbbá a mentőfelszerelés elhelyezéséről, valamint az alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.

3. Vízen lévő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó, úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.

4. A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú sportoló közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá a HSZ-ban előírtak megtartásáért.

5. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését – a HSZ egyéb rendelkezéseinek megtartásával – csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.

 

A személyszállítás szabályai (4.12 cikk)

 

1. Utasok be- és kiszállítását (kivéve a hajóról történő engedélyezett fürdést) a hajó vezetője a hajózási hatóság által arra engedélyezett helyen végezheti.

2. A be- és kiszállás tilos, míg arra a hajó vezetője vagy annak megbízottja engedélyt nem ad.

3. A hajó vezetője a hajózás biztonságát, az utasok nyugalmát vagy testi épségét veszélyeztető személyt az utazásból kizárhatja.

4. Veszélyes árut utasokkal együtt szállítani tilos.

 

A vízi sporteszköz használatára vonatkozó korlátozások (4.13 cikk)

 

1. A HSZ és más jogszabály rendelkezésein túlmenően tilos a vízi sporteszköz használata

e) tavakon, kivéve a Balatonon és a Velencei-tavon, valamint a Fertő tavon, a partéltől számított 500 m széles vízterületen kívül, amennyiben a hajózási hatóság másképpen nem rendelkezik.

 

 

A HSZ II. része, a Magyarország területén lévő belvízi utakra vonatkozó kiegészítő rendelkezéseinek 6. fejezete tartalmazza a folyókra és csatornákra vonatkozó általános szabályokat. Ennek értelmében:

 

Csónakra vonatkozó közlekedési szabályok (6.01 cikk)

 

Azonos hajtású csónakok – kivéve a vitorlával haladó csónakokat – találkozásakor a völgymenetben (folyás iránnyal megegyező) haladó csónak köteles a hegymenetben (folyási iránnyal ellentétesen) haladó számára a partközeli elhaladást biztosítani. Ha az egymás melletti biztonságos elhaladás csak az egyik csónak menetirányának változtatásával lehetséges, a hegymenetben haladó csónak köteles kitérni.

 

DSC00266

 

Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:

a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó 16. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,

b) evező – a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) horgony – 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),

d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas és megfelelő állapotú kötél vagy lánc – legalább 10 fm,

e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz – 1 db,

f) egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud, a biztonságos üzemelés feltétele tartalék izzó megléte vagy olyan fényforrás, amelyben több, egymástól függetlenül működőképes izzó vagy világító dióda (LED) van, továbbá tartalék áramforrás megléte a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban,

g) a csónak üzembentartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó – a csónaktesten tartósan rögzített – tábla,

h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék – 1 db

 

Az a. pontban foglalt rendelkezéseket a kajak, kenu, kilbót, szkiff, dubló, triplett, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

 

a) mentőmellény – a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

b) evező – a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs – 1 db,

d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc – 5 fm

 

Az egyes vízi utakra vonatkozó részletes szabályokat a HSZ II. részének 7. fejezete tartalmazza.

 

Kijelölt fürdőhelyen kívül vízijárműről történő fürdés szabályai (4.06 cikk)

 

1. Fürdés céljából a vízijárművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni.

2. A vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell – mentésre készenlétben -, amíg az nincs teljes biztonságban.

3. Közforgalmú személyszállítást végző vízijárművet – a 4. pontban meghatározott kivétellel – fürdés céljából elhagyni tilos.

4. Közforgalmú személyszállítással egybekötött idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás vízijárműveit fürdés céljából elhagyni az 1. és 2. pontban foglaltak mellett akkor lehet, ha

a) a fürdőzők fedélzetre visszajutása megfelelően biztosított,

b) a hajó személyzete – mentésre készenlétben – a fürdőzőket figyelemmel tudja kísérni,

c) a kötelező mentőeszközön kívül egy 25 fm (folyóméter) hosszú felúszó kötéllel felszerelt mentőgyűrű és egy 20 fm hosszú, legalább 12 mm átmérőjű felúszó műanyag kötél is rendelkezésre áll

 

A Dunára vonatkozó szabályok

 

A Dunán a tutajközlekedés tilos.

 

Vízi sporteszközök használata (7.32 cikk)

 

A Szentendrei-Duna-ágban a vízisízés, úszó eszközhöz kötött repülés, vontatott vízi sport- és fürdőeszköz használata, valamint ejtőernyő vontatása az arra kijelölt helyen engedélyezett.

 

A Duna főágán vízisí és vízi sporteszközök – kivéve a motoros vízi sporteszközöket – használatára az alábbi folyószakaszok, mint nyílt pályák vannak kijelölve:

– 1713 folyam km – 1708 folyam km a jobb parttól 100 m távolságig,

– 1708 folyam km – 1706 folyam km,

– 1692 folyam km – 1673 folyam km,*

– 1662 folyam km – 1655 folyam km,

– 1631 folyam km – 1629 folyam km,

– 1625 folyam km – 1586 folyam km,

– 1575 folyam km – 1546 folyam km,

– 1545 folyam km – 1518 folyam km,

– 1514 folyam km – 1491 folyam km,

– 1475 folyam km – 1460 folyam km

 

A szakaszok határait a parton a Hajózási Szabályzat 7. sz. Melléklet E.16 jelű, SPORT feliratú, és a táblákhoz csatolt fehér háromszög alakú kiegészítő táblában feltüntetett kilométerben megadott távolság jelzi.

*a szakaszon belül az 1675-1683 folyam km között (Vác) a bal parti víz éltől mért 80 méteren túli vízterület

 

jet-ski-1446040_960_720

 

Motoros vízi sporteszközök használata

A Duna főágán a motoros vízi sporteszközök (pl. Jet-ski) részére az alábbi folyószakaszok, mint nyílt pályák vannak 1708-1706 folyam km között kijelölve:

– 1686-1684 folyam km között

– 1662-1657 folyam km között

– 1631-1629 folyam km között

– 1625-1594 folyam km között

– 1575-1547 folyam km között

– 1544-1518 folyam km között

– 1469-1461 folyam km között

– 1457-1452 folyam km között

A szakaszok határait a parton a Hajózási Szabályzat 7. sz. Melléklet E.16 jelű, SPORT feliratú, és a táblákhoz csatolt fehér háromszög alakú kiegészítő táblákon feltüntetett kilométerben megadott távolság és a tábla aljához csatolt jet-ski feliratú kiegészítő táblákkal jelölik meg.

 

Egyedi esetek

A táblák hiányában a pályák határait a dunai folyamkilométert jelölő táblák jelölik.

Közlekedési korlátozások folyón és csatornán (16.05 cikk)

1. A Ráckevei (Soroksári) Dunán 10 kW-nál nagyobb teljesítményű belső égésű motorral hajtott kisgéphajóval és motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos. Ez a tilalom nem terjed ki a szolgálati célú kisgéphajóra, továbbá a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott üzemeltetési engedélyben meghatározott tevékenységét végző kísérőmotorosra, (riasztásra közlekedő) mentőmotorosra és ipari-mezőgazdasági termelés céljából üzemeltetett kisgéphajóra.

2. A Ráckevei (Soroksári) Dunán 21 és 06 óra között tilos a belső égésű motorral hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz használata.

3. Az 1-2. pontban foglalt tilalom alá nem eső vízijármű – a 9.01 cikk j) és n) pontja szerinti kivétellel – csak a kijelölt hajóúton és legfeljebb a parthoz viszonyított 20 km/h sebességgel közlekedhet. A kikötőhely legfeljebb a parthoz viszonyított 5 km/h sebességgel és a partra merőleges irányban hagyható el, illetve közelíthető meg.

4. A Keleti-főcsatornában a hajó – a szolgálati célú vízijármű kivételével – legfeljebb a parthoz viszonyított 13 km/h sebességgel közlekedhet.

 

A Balatonra, Velencei- és Fertő-tóra vonatkozó szabályok

Az Egyes tavakra vonatkozó részletes szabályok fejezet tartalmazza a Balaton és a Velencei–tó területén érvényes szabályokat. Ennek értelmében csónak a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet. – „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) ez a távolság a parttól számított 500 m távolságra csökken, míg „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) csónak nem közlekedhet (9.12, 9.21 cikk).

 

speedboat-2330_960_720

 

Kishajó, csónak, vízi sporteszköz közlekedése a Balatonon, a Velencei- és a Fertő-tavon (16.03 cikk)

1. A Balatonon, a Velencei- és a Fertő-tavon belső égésű motorral hajtott kishajót, csónakot és vízi sporteszközt üzemeltetni tilos.

2. Az 1. pontban foglalt tilalom nem terjed ki a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő:

a) szolgálati célú vízi járműre,

b) belvízi nagyhajó kisgéphajójára vagy motorcsónakjára a rendkívüli eseménynél,

c) segédmotorral is felszerelt vitorlás kishajóra és csónakra

ca) a kikötőben és annak 300 m-es körzetében,

cb) a Tihanyrév-Szántód között közlekedő komp útvonalán és a mellette húzódó 300-300 m széles vízterületen,

cc) sürgős orvosi ellátás, mentés, segítségnyújtás és baleset esetén, továbbá

cd) viharjelzésnél – teljes szélcsend esetén – a legközelebbi kikötőbe behajózásig, illetőleg a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott üzemeltetési engedély alapján:

d) a tavon kikötőhellyel rendelkező vitorlás sportegyesület tulajdonában levő kísérőmotorosra, ha az oktatáson, edzésen vagy versenyen részt vevő “B” osztályú vitorlás kishajó(ka)t, vitorlás csónako(ka)t vagy vízi sporteszköz(öke)t kísér. 10 kísért egységre 1 db kísérőmotorost lehet beállítani,

e) a kikötő üzemeltetőjének 1 db kisgéphajójára, kikötői feladatokra a kikötőben és annak 300 m-es körzetében,

f) a tógazdálkodással összefüggő feladatot végző termelési célú kisgéphajóra és motorcsónakra,

g) bejegyzett vízimentő egyesület útvonalengedéllyel közlekedő vízi mentőszolgálatot végző mentőmotorosára,

h) közérdekű feladatot végző kisgéphajóra vagy motorcsónakra.

3. Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízi jármű motorhasználatáról – a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott és hitelesített- motornaplót kell vezetni. Ebben fel kell tüntetni a motorhasználat kezdetét és végét, továbbá annak célját. A motornaplót az illetékes hatóságok felszólítására be kell mutatni.

4. Csónak a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet. Ez a tilalom nem vonatkozik az engedélyezett vízirendezvényen, oktatáson, edzésen, versenyen részt vevő csónakra.

 

 

További szabályozás értelmében:

 

Vitorlás vízi sporteszköz

a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,

b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen – kivéve a kijelölt fürdőhely területét – közlekedhet,

c) a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében – a szükséghelyzet kivételével – nem közlekedhet.

 

sailing-boat-1473281_960_720

 

A szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői – az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a vízirendészet rendőri szerve által jóváhagyott, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétett biztonsági szabályban, továbbá jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett – mentesülnek a korlátozások alól.

 

 

A HSZ II/2 melléklete, a kötelező felszerelések témaköre előírja:

 

 

Kikötés

 

A kikötők bejáratánál speciális oszlop, illetve fényjelzés jelzi a nagy és kishajók fogadására alkalmas kikötőszakaszokat.

 

Egészségügy

 

Az úszólétesítmény üzemben tartója köteles gondoskodni az úszólétesítményen biztonsági, humán-, állat- és növény-egészségügyi, valamint környezetvédelmi követelmények, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megtartásáról (21. §).

 

Jelzőtáblák, melyek ismerete nélkülözhetetlen

 

Áthaladni tilos (általános jelzés)

Táblák 01   Vörös fények 02   Vörös zászlók 03

Két egymás felett elhelyezett tábla, fény, illetve lobogó tartós tilalmat jelzi.

 

Kedvtelenési célú vízijárművek közlekedése tilos

04

A nyíllal jelölt irányban köteles haladni

05

A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni

06

A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni

07

A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalán köteles haladni

08

A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalán köteles haladni

09

A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni

10

A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni

11

Ajánlott átjáró

Mindkét irányba 12   Csak a megadott irányba 13

 

Ajánlatos a jelzett területen maradni (hídnyíláson és duzzasztómű nyílásán való áthaladásnál)

14

Ajánlott haladási írány: a nyíllal jelzett irányban az állandó fénytől a villanó fény felé

15

Duzzasztómű

16

Nem szabadon közlekedő komp

17

Szabadon közlekedő komp

18

Fordítóhely

19

A tilalom vagy az egyirányú közlekedés feloldása, illetve a korlátozás vége

20

Ivóvízvételező hely

21

Távbeszélő állomás

22

Kedvtelési célú hajók közlekedése negedélyezett

23

Kedvtelenési célú kishajók nagy sebességű közlekedése engedélyezett

24

 

 

További információ:

http://www.dszt.eu/static/pdf/kisokos.pdf

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000042.TV

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100057.NFM

http://www.mec.hu/hajozasiszabalyzat.htm

http://nkh.gov.hu

http://vmek.niif.hu/00100/00154/html/kresz/f16.htm