Konferencia a hazai kerékpáros turizmus fejlődéséért

Forrás: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely
Kép: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely

A kerékpáros turizmus magyarországi lehetőségeiről tartott konferenciát a Kerékpározásért és Aktív kikapcsolódásért Felelős Kormánybiztosi Iroda és a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MaKeTuSz) június 6-án.

A nagy érdeklődésre számottartó konferencián Ujváry Betarix és Környey Balázs (MaKeTuSz) megnyitójában hangsúlyozta: a cél, hogy a hazai kerékpáros fejlesztések mérhető adatokkal igazolt irányba mozduljanak el, a pénzügyi erőforrásokat segítve ezáltal.

 

Révész Máriusz a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos a kormányzati elképzelésekre reflektált beszédében. A kormánybiztosi pozíció fontosságát, szükségszerűségét és hasznait taglalta. Kiemelte, hogy a magyar kormány működésének régóta alapvető eleme a mozgásközpontúság, hiszen bevezették a mindennapos testnevelés órát az iskolákban, támogatják a sportutánpótlás gyarapítását, számos turista-, kulcsos- és vadászházat újítottak fel, kiemelt uniós összegeket fordítanak kerékpárutak építésére, a Bejárható Magyarország Program fejlesztéseire pedig 13 milliárd forintot fordítanak az elkövetkező években.
A kormánybiztos kulcsszerepét illetően megemlítette, ő mintegy szócsőként működik közre a civil szervezetek problematikájának kormányhoz történő eljuttatásában, s aktív szerepet vállal a hiányosságok, javításra szoruló tényezők megoldásában, kivitelezésében.

 

DSC00069

Révész Máriusz – a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos

 

Kiemelte: hazánk kedvező földrajzi adottságai mellett fontos a versenyképesség a kerékpárturizmus számára, amihez megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások szükségesek. 11 milliárd forint áll rendelkezésre a kerékpáros utak fejlesztésére, ami uniós forrásokkal együtt akár a 20 milliárd forintot is elérheti. A jelenleg Nyugat-Európában zajló “kerékpáros forradalom” szele várhatóan csak 3-4 éven belül ér el hozzánk, amikor is mind több PEDELEC típusú kerékpár lesz elérhető hazánkban is az aktív turizmus szolgálatában.
“Ha a kormánybiztosság sikeresen végzi munkáját, élhetőbb és egészségesebb lesz Magyarország.”

 

Bodor Ádám az European Cyclists’ Federation (ECF) képviseletében, az EuroVelo igazgatójaként kifejtette: a kerékpáros turizmus megduplázása a fő cél. Hazánkban a kerékpár, mint eszközhasználat arányait tekintve igen magas (22%), európai szinten a 3. helyet foglalja el Hollandia (36%) és Dánia (23%) után. Ezzel szemben a kerékpár és gyaloglás viszonylatában már a 6. helyre pozícionálták Magyarországot a statisztikák.
Hazánkban jellemzően a vidéki kerékpározás jellemző – szemben a nyugat-európai dobogósokkal – , amiből is az alföldi régió emelkedik ki leginkább. Magyarország haladó kategóriába sorolható a biciklizés területén.
A bringázás hasznai: egészségmegőrzés, közlekedésgyorsítás, üzemanyag megtakarítás, a CO2 kibocsátás csökkenése, a légszennyezés és zajterhelés csökkenése, a kerékpáros turizmus és a kerékpáros ipar. Európai szinten 44 milliárd EUR ráfordítással fejlesztik a kerékpárturizmust.

 

Bodor Ádám a hazai korlátokat leginkább a közösségi eszközökön nehézkes kerékpár szállításban, az egy éjszakás szállásfoglalások nehézségeiben, a kerékpáros úthálózat hiányosságaiban látja és prioritásként a legkritikusabb részterületeket fejlesztené, melyek: a kitáblázás problematikája, a szolgáltatások és az infrastruktúra hiányosságai, a promóció-marketing csekély jelenléte valamint a szakember hiány.

 

Dr. Gál András Levente a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítványának (HUNADI) kuratóriumi elnöke előadásában a Bejárható Magyarország Program (BMP) céljait, megtapasztalt kockázatait, nehézségeit, és együttes fellépésének szükségességét vázolta fel. Fontos, hogy az 5 jármód (gyalogos, kerékpáros, lovas, vízitúrázó és vitorlás) a BMP által meghatározott 10 szabadságfokkal együttműködésre törekedjen. Problémát okoz ugyanis a jármódok közötti rivalizáció, pl. mindegyik szakág külön digitális térképet fejleszt, ahelyett, hogy a közös tapasztalataikat megosztva egymással, együttműködésre törekednének. A hazai aktív turizmus előnyeire és gátjaira is reflektáló beszédében hangsúlyozta, hibának tartja, hogy egyes hazai turisztikai szervezetek a költségtérítéses szolgáltatásokat helyezik előtérbe, hiszen az ingyenesen igénybevehető szolgáltatások növelik az aktív turisztikai GDP-t.

 

Berencsi Miklós a Nemzetfejlesztési Minisztérium (NFM) Kerékpáros Koordinációs Főosztályának vezetője a jelenleg fennálló kerékpáros helyzetképet vázolta fel. A felmérések alapján egyre népszerűbb bringázás terén jelentős változások realizálódtak az utóbbi években (pl. kormánybiztos kinevezése, infrastrukturális beruházások stb.), de még jócskán van miben fejlődni. Berencsi Miklós a kerékpáros aktív turisztikai fejlesztésekre igénybevehető GINOP, VEKOP pályázatok felvázolásával betekintést engedett a felhasználható pályázati összegekbe és javaslatokat tett a továbbfejlődésre. Szerinte szükség van: a meglévő útvonalak népszerűsítésére, pontos információkra a meglévő útvonalakról, reális fejlesztési célkitűzésekre, jól előkészített projektekre, a meglévő infrastruktúra felhasználására, a szolgáltatások fejlesztésére, és az elért állapot fenntarthatóságára. Dr. Gál András Levente szavaira visszautalva közös digitális platformot javasolt, amit minden érintett gondoz és frissít.

 

Abelovszky Zsóka a Kerékpározásért és Aktív kikapcsolódásért Felelős Kormánybiztosi Iroda szakembere a kormánybiztosság fejlesztéseiről, az összehangolt fejlesztésekről, egy új szemléletről tartott előadásában gyakorlat orinetáltan vázolta fel a legalapvetőbb korlátokat, nehézségeket és megoldásokat a kerékpáros turizmus terén.
Egyik legjelentősebb problematikaként jellemezte, hogy hazánkban hivatásforgalmi és turisztikai célú kerékpárutak léteznek, a gond azonban a hálózatosság hiánya, vagyis sok esetben a településhatárig érnek az utak, és a hiányos táblázottság okán a bringával érkezők már nem jutnak el a legközelebbi természeti vagy kulturális értékhez, hiszen nem kapnak róla információt, és út sem vezet hozzá. A cél az, hogy a turisták tudják, hová tartanak, és milyen látnivalók akadnak útközben.

 

Lehetőségként új kerékpárutak létrehozása és a meglévők javítása, összekötése a prioritás. Hosszas terepmunkáknak köszönhetően, civil szervezetek, helyi szakértők bevonásával már készül az egységes tábla arculat és az eddigiek során kitáblázott, de nehezen értelmezhető táblák problematikáján is dolgoznak már. Abelovszky Zsóka hangsúlyozta, milyen nagy jelentőségű a promóció, fontos, hogy tájékoztassák az érdeklődőket a készülő változásokról, szükség van a marketingre (pl. új nyomvonal népszerűsítése, megújuló táblák, épülő útszakasz stb.) Megkezdődött az ún. Alföld stratégia – a gerincvonalak meghatározása (piros és kék), ami a megyéken, régiókon átívelő útvonalakat emeli ki, a kerékpáros turisztikai régiók azonosítását teszi lehetővé, erősíti a határon túli kapcsolatokat valamint cselekvési tervet, ütemezési javaslatot foglal magába.

 

A konferencia első etapját zárandó hozzászólás és kérdés is érkezett az elhangzottakkal kapcsolatban. Dr. Hendrik István, a Nagyothallók és Barátaik Országos Közhasznú Egyesületének elnöke elmondta, hogy az egyesületük tevékenységei között kiemelkedik a sport és a turizmus. Tagjaik számára több kerékpártúrát is szerveznek, de a hallássérülteknek a forgalmasabb útszakaszon vezetett kerékpározható útvonalak fokozottabb veszélyt jelentenek. A kerékpározható útvonalak tervezési fázisában közreműködési szándékuknak adott hangot.

 

DSC00053

Bodor Ádám – az European Cyclists’ Federation (ECF) szervezet EuroVelo igazgatója

 

Ujváry Beatrix és Környey Balázs moderátorok Dr. Gál András Leventét kérdezték a turisztikai szakemberképzés és elvándorlás-probléma megoldásáról, aki megvalósítandó célnak látja a hazai munkaerő folyamatos turisztikai célú edukációját, valamint a képzett emberek motiválását az itthon maradásra. Bodor Ádám ehhez kapcsolódóan hozzátette, hogy a térségi turisztikai szakemberek előtt hazánkban viszonylag bizonytalan jövő áll, míg tőlünk nyugatabbra egy kiszámíthatóbb életpályával számolhat pl. egy TDM menedzser.

 

A második etapot Riz Levente, a XVII. kerület polgármesterének előadása nyitotta. A polgármester úr maga is aktív kerékpárhasználó, így közvetlenül is elkötelezett a kerékpáros fejlesztések iránt, amely szerinte is az élhetőség részét jelenti. A XVII. kerület többször is megkapta már a kerékpárosbarát település címet. A fővárosi közlekedésben most 2 %-os aránnyal szerepel a kerékpározás, a most elkészült stratégiával ezt az arányt 10 %-ra szeretnék növelni 2030-ra. Ennek érdekében három dolgot emelt ki, mint megvalósítandó feladatot: a szemléletváltást a kerékpározás irányába, az infrastruktúra-fejlesztést, amely nemcsak kerékpárutak építését, hanem a közösségi közlekedéssel való kombinálhatóságot, a kerékpáros tárolóhelyek és pihenőhelyek létrehozását is jelenti. Harmadikként említette a partnerséget a kormányzati szervekkel, a Fővárosi Önkormányzattal, civil szervezetekkel. A fejlesztést lépésről lépésre lehet majd megvalósítani. A célok elérése érdekében csatlakoztak a European Cycling Challenge 2017. mozgalomhoz is. Ennek egyik része a zöldutak, zöldfolyosók kialakítása, amelyekre meglévő igény van a lakosság részéről. Sikeres fejlesztés volt a Szilas-patak mentén létrehozott zöldfolyosó, ehhez hasonlót szeretnének még többet is.

 

Riz Levente kiemelt projektként említette a Rákos-menti kerékpárút létrehozását, amely a X., XVII., XIII., XIV. kerületen át egészen Gödöllőig tartana. Ez az útvonal szerves része lenne a tervezett EuroVelo 14-es útvonalnak is, és amellett, hogy nemzetközi szinten is jelentős kerékpáros vonzerő lehet, a budapesti lakosok szabadidős és hivatásforgalmi kerékpározását is biztosítaná. Nemcsak kerékpárút építéséről szól a projekt, hanem az ehhez kapcsolódó létesítmények kialakításáról is, pihenőhelyek, P+R parkolók létrehozásáról, valamint, hogy a Rákos-mente kerékpár-vasút csatlakozási pontokkal legyen ellátva. A végleges tervek idén készülnek majd el, jövőre pedig szeretnék az érintett területek jogállását is rendezni. Több mint 600 területrész kisajátításáról van itt szó, amely megnehezíti a valóságos kivitelezést, de ahogy egy útépítésnél, ebben már van tapasztalatuk. Budapest számára a már meglévő EuroVelo 6-os útvonal gerincúthoz kapcsolódó fejlesztések is fontosak. A VEKOP 5.3.1 program keretén belül megvalósuló fejlesztés nagyon jelentős hatással lehet Budapest kerékpáros közlekedésére. A kerületi projekteket mindenki elkészítette, ezek megkapták a támogatást, jelenleg az engedélyezési tervek készítése zajlik az érintettek bevonásával.

 

Szilasi László a velo.hu képviseletében a kerékpársport turisztikai vonatkozásairól beszélt. Előadásában rangos sportversenyek országimázsban betöltött szerepét emelte ki. A high-tech, helikopterekkel és egyéb látványos módon rögzített kerékpáros közvetítések, egy-egy országban zajló kerékpáros körversenyek 150-200 ország nézőit vonzzák. Ezek a közvetítések költségesek, de sokkal hatékonyabbak lehetnek országimázs szempontjából, mint egy ugyanekkora összeget felemésztő kampány. A kerékpáros körversenyek, a „Tour”-ok egyébként olyan nagyszámú látogatót vonzanak, hogy egyes országokban, pl. Horvátországban kizárólag erre a rendezvényre szakosodott touroperátorok szerveződnek.

 

A sikeres kerékpáros csapatok esetében, – amelyeknek százezres-milliós nagyságrendű követőik vannak a közösségi oldalakon -, el lehet képzelni, hogy mekkora promóciós erővel bír az, ha egy-egy edzőtábori kép megjelenik róluk a szállásukként szolgáló hotel előtt, vagy éppen bármilyen szolgáltatónál, akinél vásárolnak. A fentiek ismeretében teljesen érthető, hogy a Tour de Hongrie kerékpáros körverseny állami finanszírozásáról kormányhatározat is született. 2017-ben június 27. és július 2. között rendezik meg. Ebben az évben már jóval több település jelentkezett a hazai kerékpáros körverseny helyszíneként, a rendezőknek így volt lehetőségük már egyéb, a kerékpározás miatt fontos szempontokat is jobban figyelembe venni.

 

Környey Balázs a márciusban alakult új kerékpáros szervezet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MaKeTuSz) létrejöttéről beszélt. A szövetség célja olyan szellemi és szakmai műhely létrehozása, amely a kerékpáros turizmus hazai terjedésének elősegítéséhez, kultúrájának megteremtéséhez és infrastruktúrájának, illetve szolgáltatásainak fejlesztéséhez nyújt szakmai támogatást. Feladataik közé sorolják a kerékpározáshoz kapcsolódó projektek megvalósítását, a szabadidősport, oktatás, szórakozás, valamint turisztikai közösségformáló programok ösztönzését és szervezését. A MaKeTuSz küldetésének tekinti a kerékpáros turisztikai szolgáltatások színvonalának emelését, ezen keresztül a belföldi és külföldi kerékpáros túrázók számának emelését. Mivel jelenleg információhiány áll fenn a kerékpáros látogatókról, ezért egy felmérést is készítenek majd erről a közeljövőben. Tervezik kerékpáros képzések szervezését, valamint a magyarországi kerékpáros turisztikai infrastruktúra, szolgáltatási rendszerek fejlesztésének szakmai támogatását és összefogását. Az országos lefedettségű szövetség már 30 feletti szervezetet tud tagjai között, de a tagfelvétel folyamatosan zajlik.

 

Varga Andrea a Magyar Kerékpárosklub turisztikai jellegű fejlesztéseiről tartott előadást. A Kerékpárosklub alapvetően érdekvédelmi szervezet, de több túraútvonal kialakításában is részt vettek már, ezeknek az útvonalaknak az előkészítési és megvalósítási folyamatát ismertette. A tervezés az íróasztal melletti feltérképezéssel kezdődik, majd ezalapján kezdik el a terepbejárást, az útvonal pontosítását. Felkeresik az érintett önkormányzatokat és egyéb szervezeteket is, egyrészt partnerség, másrészt engedélykérelem és egyeztetés céljából. A kijelölt útvonalat aztán egyeztetik az illetékes hatóságokkal és területkezelőkkel, majd elhelyezik az útjelző táblákat és felfestéseket. Az útvonal kialakításánál egyik szempont, hogy közösségi közlekedéshez (vasút) könnyen lehessen csatlakozni, valamint a már meglévő kerékpárutakat vagy kerékpározható utakat vonjanak be. Településen belül igyekeznek a hivatásforgalmi utakra csatlakozni, vagy éppen létrehozni azt. A kerékpártárolókat és pihenőket már sokszor a partnerségbe bevont önkormányzatok vagy szolgáltatók készítik el. A kialakított túraútvonalakat szervezett túrák keretén belül vezetik be a köztudatba. Eddig 250 km túraútvonalat alakítottak ki, pl. a közelmúltban készült el Debrecen környékén 3 ilyen túraútvonal, térképes ismertetővel együtt.

 

Deák Attila a MaKeTuSz elnökségi tagjaként, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség vezetőjeként a Középkori Templomok útja tematikus útvonal létrejöttét ismertette. A fejlesztés célja az volt, hogy a kiemelkedő örökségturisztikai és művészettörténeti értéket jelentő középkori templomokat összekötve és ezzel egy közös tematikus úttá fejlesztve, közösen népszerűsítve és információkat biztosítva jöjjön létre egy közös turisztikai útvonal a magyar-román határtérségben. A térség templomai közül csak néhányra volt érdeklődés, ezért tematikus útvonalra fűzték fel azt, hogy egy eladható turisztikai terméket hozzanak létre. A fejlesztésnek közvetlen célja a terület vendégéjszakáinak növelése volt, de nem utolsó sorban a templomok felújítása is és a kisebb attrakciók turizmusban való hasznosítása is. A templomokban “önbemutatási” projekteket valósítottak meg. Minden templomnak létrehozott egy bemutatási eszközt, amelyet egyszerű kezeléssel elérhetővé tett a látogatók számára.

 

DSC00057

Dr. Gál András Levente – a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítványának (HUNADI) kuratóriumi elnöke

Az elkészült turisztikai termék promóciójához egy mobil installációt készítettek, és road-show formájában járták vele a városok forgalmas részeit. Az iskolás korú gyerekeket ma már nagyon nehéz ilyen témával megszólítani, de látogatják az iskolákat, próbálják lekötni a Z-generációt is. Szintén promóciós tevékenységként túrákat is szerveztek, amelynek során 3 részre osztva lehetett a templomokat meglátogatni. A résztvevők motivációja a sport és a kultúra volt. A megye kerékpározásra tökéletesen alkalmas és biztonságos, a gátkoronákon kialakított úthálózattal rendelkezik, de ezeken az utakon nincsenek útjelző táblák. Szakvezetővel, térkép alapján lehet tájékozódni csak, ezért szükség lenne iránymutató táblák kihelyezésére. Jövőbeli terv még a határon túli területek feltárása és bekapcsolása a tematikus hálózatba.

 

Az utolsó előadó Pénzes Erzsébet volt, aki szintén MaKeTuSz elnökségi tag és az Edutus Főiskola Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhelyének vezetője. A közvetlen hangvételű előadás a kerékpár közösségépítő szerepéről szólt. A közösségek létrejöttének és megtartásának azért van jelentősége, mert a közösségek mindig erőforrásokat hoznak létre, valamint növelik felhasználásának hatékonyságát. A technológiai változások és a globalizáció, valamint a világban zajló trendek szerint újra kell gondolni a közösségeket és a közösségépítési eszközöket is. Fontos az egyediség, az egészséges és biztonságos környezetre való törekvés, annak megőrzése. Alapvető a kreatív marketing, a közösségi média szerepe, mert a közösségépítés ma már sokszor a virtuális térben kezdődik, de csakis a gyakorlatban nyer létjogosultságot. A kerékpározás még sok helyen nem megszokott, egyedi tevékenységnek számít, egészséges és környezetbarát, önmegvalósítást tesz lehetővé, tehát tökéletesen illeszkedik a trendekhez. A nagyvárosokban jobban használható, mint közösségépítő eszköz, de vannak jó vidéki példák is, mint a BringaGyúró nevű rendezvény. Az előadás még egyéb jó példákat is említett a kerékpározás közösségformáló lehetőségeiről, és arról is, miként lehet a kerékpározást akár mint sportot, akár mint közlekedési eszközt vagy turisztikai tevékenységet, népszerűsíteni.
A konferencia Környey Balázs rövid összefoglalójával és jövőbe mutató gondolataival, valamint néhány sürgős és fontos feladat említésével ért véget. Ezek közül is kiemelte a fiatalok bevonását, képzését és aktivizálását, valamint a kerékpározással kapcsolatos mérőszámok és piaci jellemzők felmérését.

Bejárható Magyarország Program Éves Jelentés 2017.

Címkék: Aktív turizmus fejlesztés / Kerékpáros turizmus