Elsősegély az erdőben – természetjáró kisokos

2017. szeptember. 15.

A természetjárás a pozitív gondolatokról és felhőtlen élményekről szól általában, azonban érdemes felvérteznünk magunkat némi tudással, mi a teendő vészhelyzet vagy baleset esetén az erdő sűrűjében.

A túrázás élménye semmihez sem fogható, a szabadban magunk mögött hagyhatjuk mindennapi gondjainkat. Azonban nem árt előre felkészülni a váratlan helyzetekre is. A kisebb-nagyobb balesetek rendszerint váratlanul következnek be, elég egy elvétett lépés, esetleg egy kiálló gyökér, melyet nem veszünk észre és elbotlunk, vagy egy meredekebb, murvás lejtő melyen megcsúszunk.

A kisebb bokaficamok, horzsolások ellátása a helyszínen legalább annyira fontos, mint a komolyabb sérülések felismerése. Cikkünk a legfontosabb tudnivalókat gyűjti csokorba, vészhelyzet esetére.

 

Elsősegély tanfolyamok

 

Minden esetben elsődleges teendő a segítségnyújtás a sérült személy részére mindaddig, amíg – amennyiben szükséges – egy képzett mentőegység a helyszínre érkezik. Sokan nem gondolnák, hogy létjogosultsága lehet egy elsősegély tanfolyam elvégzésének, ám vészhelyzet esetén hasznunkra lehet, hogy gyorsabban, pontosabban hozzunk döntéseket, megőrizzük lélekjelenlétünket és a helyzetfelismerő képességünk mellett a magabiztosságunk is meglegyen. Ezeken a képességeken néha sokkal több múlhat, mint egy elsősegélydobozon.

Léteznek már speciális, 3 napos vadon elsősegély képzések, melyek kifejezetten természetjárók képzésével foglalkoznak, akik minden eshetőségre felkészülnének.

 

“ABCDE-elv”

 

Természetesen tanfolyam elvégzése nélkül is sokat tehetünk azért, hogy felkészültek és naprakészek legyünk.

 

 Az ABCDE-elvként ismert sürgősségi módszerrel gyorsan felmérhetjük a sérült személy alapvető életfunkcióit, s pontosabb tájékoztatást adhatunk a kiérkező segítség számára is.

 

A lépések, melyeket követnünk kell a következőek:

 

Airway – azaz a légút ellenőrzése, átjárható-e? Ha eszméleténél van és képes beszélni a sérült, a légutak valószínűleg átjárhatóak.

Breathing – a légzése kielégítő? Segítségünkre lehet a bőrszín és a légzés “zajosságának” megfigyelése. Ha légzése nyugodt, egyenletes, hosszú mondatokat tud könnyen kimondani, akkor megfelelőnek tekinthetjük.

Circulation – a keringése kielégítő a sérültnek? Elsődlegesen a jelentős vérzés észlelése fontos ebben az esetben, illetve ha a sérült mellkasi fájdalomra panaszkodik, akkor az keringésre utaló problémát jelenthet.

Disability – az idegrendszeri funkciók épek? Ha értelmesen beszél, arca szimmetrikus, végtagjait jól mozgatja és érzi, akkor nem áll fent idegkárosodás veszélye.

Exposure & examination – azaz áttekintés. Itt kiemelten figyelni kell arra, hogy a sérült esetlegesen ne hűljön ki a segítség megérkezéséig, a helyszínen tartózkodó szemtanúk megkérdezése is fontos a baleset körülményeiről – amennyiben mi magunk nem láttuk -, hogy pontosabb tájékoztatást adhassunk.

 

Elsősegélycsomag a táskánkban

 

A jó elsősegélycsomag elsődleges ismérve, hogy mindent tartalmaz, amire csak szükségünk lehet, mégis kis helyet foglal és könnyű. A túraboltokban találunk előre összeállított elsősegélycsomagot, de a patikában vásárolva mi magunk is össze tudjuk állítani alapcsomagunkat a töredék összegért. Fontos, hogy egyértelműen felismerhető legyen, lehetőleg piros színű tokban, a megfelelő kereszt alakú jelzéssel.

 

 

Az elsősegély készletünkbe a következőket érdemes beltenni vészhelyzet esetére:

 

Gumikesztyű – két pár. Elsősorban a mentő személy biztonsága érdekében. További előnye, hogy bár nem steril, jobb, mint koszos kézzel nyúlni a sebekhez, vérzésekhez.

Kisolló – a hegyes végűt válasszuk, szükség esetén precíz vágásokat ejthetünk vele, de akár fogónak is használhatjuk.

Csipesz – kullancsok, tüskék kiszedésére.

Biztosító tűk – Kötszer rögzítéséhez használhatjuk.

Arcmaszk – szájból – szájba lélegeztetésnél ez kerül a sérült személy és az elsősegélyt végző közé.

Izolációs fólia –  a két színű véd a melegtől és a kihűléstől is, ami a szabad ég alatt, erdőben, különösen hasznos lehet.

 

 

Fontos, hogy legyen nálunk többféle kötszer, ugyanakkor lényeges kiemelni, hogy elsősegély nyújtásakor a vérzés elállítására bármit felhasználhatunk, ami kéznél van – pólót, törölközőt, kendőt. A sterilitás csak másodlagos fontosságú, első mindig a vérzés elállítása, hiszen ez életmentő lehet.

 

Amit érdemes az elsősegély csomagba rakni a kötszerek közül:

Steril gézlapok – 4-5 darab, 10 × 10 cm – től, 50 × 80 cm – ig. Ez a sebre kerül, ezért fontos, hogy ne szennyeződjön be.

Gyorskötöző pólya 1-2 darab. Kötszer és tampon egyben. Steril csomagban kapható.

Géztekercsek – 2 darab. Ezek általában nem sterilek, csak a steril gézlapok rögzítésére szolgálnak, vákuumosan csomagolják, így kis helyet foglal.

Rugalmas pólya – 1 darab, 10cm × 5m. Rándulások rögzítéséhez jó szolgálatot tehet.

Ragtapaszok – több, különböző méretű legyen nálunk. Általában ebből fogy a legtöbb a hétköznapi használat során.

 

A fertőtlenítő szerek közül érdemes kis kiszerelést választani, mint például a Betandin, hiszen ezt sebre is önthetjük és eszközeinket is fertőtleníthetjük vele, amennyiben szükség van rá.

 

Az egyik leggyakoribb baleset kirándulás közben: bokaficam

 

Elég egy elvétett lépés, csúszós talaj, a boka- és térdficamok egyik pillanatról a másikra érhetnek bennünket.

 

Elsődlegesen tartsuk szem előtt, hogy a laikus segítségnyújtónak nem feladata megállapítani, hogy rándulással, ficammal vagy akár töréssel van-e dolga, hiszen bármelyik eshetőség előfordulhat. Ezt gyakran csak röntgen-felvétel alapján állapítják meg a szakorvosok is. Ebből kiindulva a sérült személy ellátásának menete megegyezik minden esetben:

 

-Segítsünk a sérültnek biztonságosan elhelyezkedni, óvatosan ültessük vagy fektessük le. Minden esetben az elsősegélydobozunkban található gumikesztyű felhúzásával kezdjük teendőinket, hogy a sebekre, sérülésekbe kevesebb szennyeződés juthasson.

-Nyugtassuk meg a sérültet és ügyeljünk arra, hogy a fájdalmas testrészt lehetőleg ne mozgassa.

-A sérülés megtekintése után, további sérülések áttekintése, keresése a feladatunk.

-A sérült testrészt a talált helyzetben rugalmas pólyával szorosan rögzítsük, de ügyeljünk arra, hogy ne szorítsuk el.

-Ha indokolt és a kiránduló nem tud lejutni önállóan az első településig, közútig, hívjunk segítséget. Nem célravezető, ha mi magunk próbáljuk levinni, hiszen közben  kimerülhetünk, bajba kerülhetünk és a sérült állapota is romolhat.

 

Fontos, hogy ne próbáljuk meg a deformitást (ficam esetén) visszailleszteni, illetve ne rögzítsük szilárd felülethez (faág) a sérült testrészt.

 

 

Kit értesítsünk, ha bajba kerültünk?

 

Vészhelyzet esetén mindenképpen a mentőket értesítsük először, azonban ha az erdőben kirándulunk fontos előre tájékozódni az adott erdészet vagy nemzeti park ügyeleti telefonszámairól is, hiszen a pontos helymeghatározás sokszor nem egyszerű feladat. Sokat segíthet, ha használjuk a telefonunkba épített GPS-t. A helyszínt minél alaposabban mérjük fel, hogy lehetőleg pontos információkat adhassunk a szakembereknek. Vészhelyzet esetén a mentők sokszor az erdészettel és nemzeti parkkal közösen sietnek a bajba jutott segítségére, hiszen a helyi terepviszonyokat és megközelítési lehetőségeket ők ismerik legjobban. A sérültet a szakszerű segítség megérkezéséig semmi esetre se hagyjuk magára.

 

 

Rengeteg baleset megelőzhető az aktuális terepviszonyoknak megfelelő lábbeli kiválasztásával, illetve azzal, hogy előre tájékozódunk a kiválasztott túraútvonal nehézségi fokozatáról, a terep sajátosságairól és az adott napon várható időjárásról is.

Címkék: baleset / elsősegély / kisokos / tudástár / vészhelyzet