A “tihanyi kecskeköröm” nyomában a Lóczy-gejzír sétaúton
Bár a strandszezon már a múlté, nem kell lemondanunk a balatoni kikapcsolódásról. A Tihanyi-félsziget ősi gejzírekkel, csodálatos tavakkal és izgalmas kultúrtörténeti nevezetességekkel vár hódításra.
A Balatonba benyúló Tihanyi-félsziget jellegzetes alakja még madártávlatból is felejthetetlen. Hazánk legattraktívabb táján hozták létre az első tájvédelmi körzetet, partjait meredek dombok ölelik körbe, melyek 120-130 méterrel emelkednek a Balaton vízszintje fölé.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén lévő Lóczy-gejzír tanösvény behálózza a Tihanyi-félszigetet. Teljes hossza 18 kilométer, de remekül variálható. Elképzelésünknek megfelelően számos helyen lehet csatlakozni a jól kitáblázott ösvényhez és eldönthetjük, mely’ részeit szeretnénk bejárni.
A gejzírek földjén…
Kirándulásunkat a hajóállomásról kezdtük, ugyanis komppal érkeztünk a déli partról. A sétaút hivatalos kiindulópontja Sajkod települése mellett található, de pont abban rejlik a szépsége, hogy bárhonnan indulunk és bármekkora távot is tűzünk ki célként, élvezetes és élményekben gazdag napban lehet részünk.
Első állomásként a Tihanyi-félsziget nyugati oldalán az utóvulkáni tevékenységek nyomán kialakult geológiai érdekességekkel ismerkedünk. A Szarkádi-erdő és a Belső-tó között elterülő gejzírmező mintegy hárommillió évvel ezelőtt keletkezett. Az utóvulkáni folyamatok során gejzírek törtek itt fel, akárcsak napjainkban Izlandon. A forró vízből és a meleg vizes tavakból kicsapódó anyagok fokozatosan kőzetté alakultak, és kisebb-nagyobb gejziritkúpokat (utóvulkáni tevékenységből származó földtani alakzat) hoztak létre. A legnagyobb ilyen geológiai képződmény az Aranyház, amely a rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta a nevét.
Ürgék és szürkemarhák a tóparton
Sétánk innen a Belső-tó partjára vezet, mely bár karnyújtásnyira van a Balatontól, mégis meglepően kevesen ismerik. Egy igazi csendes, békés vidék, ahol rögtön elfelejtjük a mindennapok problémáit. A tó igazi horgászparadicsom, de családi programként együtt is csónakba szállhatunk, hogy felfedezzük igen gazdag madárvilágát. A tó partján szürkemarhák legelnek, mely’ hátterében – szinte mintegy díszlet – feltűnik a Tihanyi-apátság fehér sziluettje.
Bár a látvány tényleg lélegzetelállító, érdemes az itt elterülő réteken is körülnézni, hisz’ nini: ott egy ürge!
A híres Petőfi Sándor versben is szereplő ürge fokozottan védett, őshonos rágcsálónk, eszmei értéke 250 ezer forint.
A sűrű fűvel benőtt területre 2003-ban telepítették vissza ezeket a kis emlősöket, azóta pedig valóságos “ürge nagyhatalom” lett a környék.
Innen egy csodás dűlőkkel szegélyezett úton andalgunk az Apáti-hegy déli lejtői felé, ahol a híres öreg levendulásra bukkanunk. Tihany közismerten lila pompába borul június-július hónapban a levendulavirágzás idején. Említésre méltó, hogy az 1920-as években Bittera Gyula, korának neves gyógynövényszakértője kezdte meg ezen a területen a levendulatermesztést, mely’ magas illóolaj-tartalma miatt rövidesen egész Európában keresett lett. Sikerét az is jól fémjelezte, hogy még a korabeli tőzsdén is jegyezték a tihanyi levendulát.
Az Apáti-hegy kilátópontjához érve madártávlatból szemlélhetjük a Külső-tavat. Azonban be is kell érnünk ennyivel, hisz’ a tó fokozottan védett, különleges élővilágának megóvása érdekében környéke nem látogatható. A XIX. században itt élők a Balatonba vezető csatornákkal csapolták le a tó vizét, hogy az így szárazon maradt területet legelőként hasznosítsák. A 70′-es évek óta komoly természetvédelmi munka folyik az eredeti állapotok helyreállítása érdekében.
Ekkor már majdnem Sajkod településénél jártunk, de mi nyugati irányba visszafordultunk a tanösvényen, hogy a félsziget legmagasabb pontjára, a Csúcs-hegyre kapaszkodjunk fel.
A hegy oldalában egy barlang rejtőzik, amelyben a szájhagyomány szerint Sobri Jóska, a híres bakonyi betyár tanyázott.
Innen a Tihanyi-félsziget keleti partján futó hegygerinceken át jutottunk vissza a kiindulópontunkra, a Szarkádi-erdőbe és a révállomásra. Visszautunk során számos kilátópontnál gyönyörködtünk a kék ötven árnyalatában tündöklő Balaton látványában, a Szarkádi-erdőben pedig elmélyedtünk a természet sokszínű világában. Olyan különleges állatok élnek itt, mint a védett nagy hőscincér, a szarvasbogár, vagy az erdei fülesbagoly.
Barátlakások a homokba vájva
Ha bírjuk még szusszal a másik útvonalat is végigjárhatjuk, mely’ a hajóállomástól a barátlakásokhoz vezet. Az 1050 körül idetelepült szerzetesek sziklába vájták lakásaikat. Az emberkéz alkotta remetebarlangok közül az idők során három maradt épségben. Igazi kuriózummmal állunk szemben, hisz’ ez Közép-Európa egyetlen épen maradt remetetelepe.
Az útvonal több kultúrtörténeti nevezetességet tartogat, a barátlakások közelében helyezkedik el a gödrösi agyagbánya is, mely’ hajdanán a “tihanyi kecskeköröm” lelőhelye volt.
A tihanyi “kecskeköröm” legendája
A tihanyi kecskeköröm legendája nemcsak hazánkban, de külföldön is ismerté vált. A történet Garay János regéjében az aranyszőrű kecskéket legeltető királyleányról és a Tókirály érte epedő fiáról szól. A monda szerint a gyönyörű királylány nem állt szóba a királyfival, aki belehalt szerelmi bánatába, ezért a Tókirály megátkozta a lányt kecskenyájával együtt. A Tihanyi hegyek kigyulladtak, a Balaton vize hatalmas hullámokat csapott, a kecskéket elnyelte a víz s a lányt egy szikla zárta magába. Ezért van az, hogy “a tó máig kihányja a kecskekörmöket.”
A kevésbé romantikus valóság azonban, hogy 5 millió évvel ezelőtt a mai Kárpát-medence területén a Pannon-tenger helyezkedett el. A Tihanyi-félsziget alapját ma is az innen származó üledékek, homok- és agyagrétegek alkotják. A tenger vízében ekkor kevés állatfaj élt, ám azok elképesztő tömegben. A leggyakoribb egy Congeria ungula caprae nevű kagyló volt, mely’ bizony nem más, mint a legendás “kecskeköröm”. Az évszázadok alatt a félsziget környékén csapdosó hullámok kimosták a rétegekből a Congeria-kagyló héját, mely’ így kopott kecskeköröm formájúra. Innen ered a népies elnevezés, ami mára igazi unikummá vált.
A mesebeli tihanyi echo és a Tihanyi-apátság
A mesének azonban még nincs vége, hiszen a sziklába zárt királylány legendája tovább él. A monda szerint az elátkozott királylány megbánta gőgösségét és azóta a sziklába zárva készségesen felelget mindenkinek aki megszólítja. Belőle formálódott a tihanyi visszhang, ami felkutatásához a Visszhang-dombot vesszük célba. Az ott állított Echo-kőről elkiáltott szavak a cca. 300 méterre található Tihanyi-apátság északi oldaláról érkeznek vissza 2-3 másodperc múlva. Napjainkra a sűrű növényzet és a megnövekedett forgalom miatt nehezen hallani a visszhangot, de csendes reggeleken szerencsét próbálhatunk. Innen már csak egy ugrás a Tihanyi Bencés Apátság. A csodálatos monostort I. András alapította 1055-ben. Manapság kilenc szerzetes él e falak között, akik Tihany és több környékbeli település lelkipásztori feladatait látják el. A környéken magunk is megpihenhetünk kiadós sétánk után, hiszen számos étterem és cukrászda várja a fáradt kirándulókat.
Tihany kultikus hely, ahová az emberek ösztönösen jönnek, mert érzik, hogy testileg és lelkileg is feltöltődnek. Ehhez minden adott, hiszen csak rá kell nézni a térképre: Tihany mint az emberi szív sziluettje, úgy nyúlik a Balatonba. Ősszel a szőlők, erdők aranysárga ragyogása s a cserszömörce bíbora festi a tájat egészen felejthetetlenné. Hallgassunk a félsziget hívószavára, hiszen a kirándulószezon csak most kezdődik!
További információk: