Téltemető – tavaszváró szokások és programok

Forrás: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely - Ilycsin Zsuzsa, Magyar Néprajzi Lexikon

A "farsang farka" az év legvidámabb időszaka, melyben télűző hagyományok sokasága elevenedik meg. A tavaszvárás jegyében családbarát programok színes kavalkádjához csatlakozhatunk országszerte.

A szürke, zimankós hétköznapok mókuskerekét mindenki egyre nehezebben viseli a tél végéhez közeledve. Nem volt ez másként régen sem, ezért az emberek különböző télűző mulatságokat szerveztek, melyek idővel hagyománnyá váltak.  A farsangi “alakoskodásnak” hívott ünnepi időszak hivatalosan vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tart. A legnagyobb mulatságok az időszakot lezáró utolsó három napban zajlottak, melyet a farsang farkának is neveztek népiesen.

Az egész farsangi mulatozást egy ősi hiedelem hívta életre, melyben az emberek hittek abban, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengülésével a gonosz szellemek életre kelnek, akiket mulatozással, álarcos alakoskodással, különböző játékokkal űztek el. Ezen kívül az utolsó lakomákra lehetőséget adó időszak is volt egyben, hiszen ezután a húsvét előtti böjt vette kezdetét.

 

farsang

 

Az álarcos maskarákba bújás nem csak hazánkban, hanem szinte az egész világon szokássá vált ebben az időszakban. Hazánk falvaiba gyakori volt, hogy ördög, kereskedő, koldus, kéményseprő álruhát öltöttek és különböző ál-lakodalmakat,  sőt még ál-temetéseket is tartottak a mulatság jegyében. Ebben az ünnepi időszakban a hétköznapi élettől teljesen eltérő dolgok történhettek, gyakorlatilag “feje tetejére állt a világ”.

 

chimney-sweep-647678_960_720

 

A  tavaszvárás fontos elemei a hungarikumnak számító busójárás szokásában is megelevendnek. A monda szerint a török hódítók elnyomása alól fellázadó őslakosok ijesztő, vérrel festett faállarcokba, birkabőrbe bújva, hangos kereplőkkel és egyéb zajkeltő eszközökkel elzavarták Mohácsról a törököket. Napjainkra a telet űzik el a látványos műsorokkal és maskarákkal.

 

carnival-667083_960_720

 

Jégtörő Mátyás ünnepe is a tavasz közeledtét hirdette a népi hagyományokban. A mondás szerint Mátyás napján végre betekint a tavasz, s ha esetleg jeget talál, azt megtöri. Gergely napján vidám menetet rendeztek, mely’ a tavasz ébredésének ünnepéhez köthető. A hagyomány szerint a telet egy kitömött szalmabáb  szimbolizálta, s ezt hordozták végig az utcán, majd a település mellett elégették a bábut, hogy hivatalosan is véget vessenek a hideg évszaknak.

 

crocus-1753790_960_720

 

Akik dacolni szeretnének a tél utolsó zimankós napjai ellen, azok számos télűző – tavaszváró kiránduláshoz, klasszikus farsangi programhoz csatlakozhatnak szerte az országban.

 

Busómaszk készítő családi foglalkozás

Farsangolás a mesztegnyői erdei vasúttal

Télzáró túra Ipolytarnócon, filmvetítéssel

Hóvirág túra a Duna árterén

Téltemető túra a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolánál

 

 

Címkék: családbarát események / népi téltemető szokások / télűző programok