Szívószálmentes augusztus – környezettudatossági kampány

Forrás: www.greeninfo.hu, www.bejarhatomagyarorszag.eu

Augusztus 1-én indul a Felelős Gasztrohős Szívószálmentes augusztus kampánya, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a mindennapok során elhasznált hatalmas mennyiségű szívószál környezeti hatására.

Egy átlagos szívószál használati ideje körülbelül 20 perc, míg lebomlási ideje 500 év. A 2018-as Környezetvédelmi Világnap szlogenje: „Beat Plastic Pollution” azaz „Szorítsuk vissza a műanyag szennyezést, mely’ a világ egyik legnagyobb és legsürgetőbb globális problémáját helyezi nagyító alá.

 

The Washington Post 2017-ben megjelent cikke szerint csak Amerikában naponta 500 millió szívószálat használnak fel és dobnak el, ennyi szívószállal 2,5-szer körbe lehetne tekerni a Földet. A greenfo.hu számításai szerint magyarországi vendéglátóhelyek évente termelnek 2,5 Föld kerületnyi szívószál hulladékot. Ebbe nincsenek beleszámolva a háztartásokban és a fesztiválokon használt darabok.

 

A londoni Soho kerületből tavaly 72 étterem vállalta, hogy csak kizárólag a vendég kérésére ad szívószálat. A kaliforniai Berkeley városában rendeletileg tiltották be az eldobható szívószálat, közben aláírás gyűjtés folyt a sydney-i strandokon használt szívószálak betiltása érdekében.

 

 

Elindult és egész júliusban tart a Plastic Free July: a nemzetközi mozgalomhoz csatlakozva a Felelős Gasztrohős Alapítvány​a Humusz Szövetséggel és a Refillel közösen műanyagmentes életre buzdítja a lakosságot.

 

A “Töltsd velünk a júliust”​ kampányunkkal szeretnék csökkenteni az egy használat után szemétbe kerülő PET palackok számát, ezért mindenkit arra buzdítanak, hogy amikor csak teheti töltse újra palackját vagy vigyen magával kulacsot. Ebben segítségünkre lesz számos Fenntartható Vendéglátóhely, ahol ingyen újratöltik a kulacsot, palackot. – mondta el Vighné Boóc Judit, az alapítvány munkatársa.

 

Hogy miért pont a PET palackot küldik egy hónapos szabadságra a civil szervezetek? A nyári melegben ez az egyik leggyakoribb egyszer használatos műanyag, ami utána jó esetben a szelektív hulladékgyűjtőben, rosszabb esetben a szeméttelepen vagy a vizeinkben végzik. A vizekből pedig mikroműanyag formájában az ottani élőlények, majd általuk a mi szervezetünkbe jutnak, élettani hatásuk még nem ismert, de valószínűsíthető, hogy nem az egészséges kategóriába fog tartozni. Például csak a Tiszából 2017-ben 100 000 palackot szedtek ki a PET kupa résztvevői, az óceánok partjairól pedig, annyi szemét került felszedésre, amivel másfélszer körbe tudnánk rakni a Balatont.

 

Kapcsolódó cikkeink:

 

Környezetvédelmi Világnap – Programajánló

 

A Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot

 

Magas a Tisza műanyag-szennyezettsége