Sikeres fajmegőrző programot működtet a Pilisi Parkerdő

Forrás: parkerdo.hu
Kép: parkerdo.hu

Évről évre gyönyörködtetnek bennünket a tavasszal az erdeinkben nyíló virágok, de ritkán gondolunk arra, hogy sok faj megőrzése mögött komoly szakmai munka áll.

A Pilisi Parkerdő Visegrádi Erdészeténél egy ilyen, az ELTE Füvészkertjével közösen folytatott fajmegőrző program biztosítja többek között a hóvirág, a pirosló hunyor vagy a magyar vadkörte jövőjét.

A Pilisi Parkerdő számos természetvédelmi, élőhely- és fajmegőrzési programja között kiemelt
helyet foglal el a Visegrádi Erdészet Bertényi Miklós Füvészkertjében elindított, ritka vagy
veszélyeztetett növényfajok megmaradását segítő, úgynevezett ex situ program. Az eljárás során
a természetes ökoszisztémával kapcsolatban nem álló, gyűjteményes kertekben szaporított
növényeket több lépésben telepítik vissza eredeti élőhelyükre. A köztes lépcsőfokot az erdészeti
arborétumok jelenthetik, amelyek a növények számára a természetes élőhelyükhöz leginkább
hasonló állapotokat biztosítják. Így elkerülhetőek a növényeket ért sokkhatások, hiszen az
állandóan gondozott környezetből egyből a természetbe kiültetett fajok sokszor nem képesek
tolerálni a mostohább körülményeket, ezért hamar elpusztulnak.

 

 

Az aktív természetvédelem, ezen belül az ex situ növényvédelmi eljárások jelentősége az elmúlt
években folyamatosan növekszik. Korábban a passzív természetvédelem elsősorban arra
törekedett, hogy a veszélyeztetett területeket jogi úton védetté nyilvánítsák, és azokat a lehető
legtöbb külső hatástól megóvják. A módszer nem mindig vezetett eredményre, ezért van szükség
az aktív, cselekvő beavatkozásokra is.

 

„A növényvilág védelmét szolgáló aktív beavatkozások igen fontos típusa az ex situ eljárás. A
módszer lényege, hogy az egyes növényi egyedeket vagy azok szaporításra alkalmas részeit a
természetes előfordulási helyükről eltávolítva, mesterséges körülmények közé helyezik. Az
eljáráshoz az esetek többségében valamilyen szaporítási program is kapcsolódik, az előnevelt
növényeket pedig visszajuttatják a faj természetes élőhelyére. A Bertényi Miklós Füvészkertünkben
folyó program a kezdeti szakaszában tart, a kihelyezett védett fajok még csak harmadik
vegetációjukat kezdik. Jó hír viszont, hogy a növények megmaradása szinte százszázalékos, a
tavalyi esztendőben pedig már több faj virágzott és magot is érlelt.” – mondta el Némedy Zoltán,
a Visegrádi Erdészet vezetője.

 

 

Az ELTE Füvészkert és a Visegrádi Erdészet közötti együttműködés keretében Budapest
belvárosából, már közel negyven védett növényfajt telepítettek ki a Pilisi Parkerdő Zrt. Bertényi
Miklós Füvészkertjébe, ahol a védett növények számára a természetes élőhelyükhöz közeli
körülményeket tudnak biztosítani. Ezek a fajok egyébként kivétel nélkül megtalálhatóak a
Visegrádi-hegység természetes élőhelyein is.

 

A botanikusok és erdészek közös célja, hogy a füvészkertbe telepített fajok stabil populációt
hozzanak létre és képesek legyenek a szaporodásra. Az eredményektől függően kezdődhet a
program utolsó, de talán legizgalmasabb szakasza: a visszatelepítés. Ha az erőfeszítéseket siker
koronázza, megkezdődhet az olyan kimondottan ritka, veszélyeztetett vagy teljesen eltűnt fajok
visszatelepítése is, mint a farkasboroszlán vagy a papucskosbor.