Kizárólag engedéllyel gyűjthető hazánkban a szarvasagancs

Forrás: www.omvk.hu

Februártól áprilisig tart a gím- és dámbikák agancsváltásának időszaka. Sokan nem tudják, hogy komoly bírsággal számolhat az, aki magával viszi az erdőben talált trófeát.

A tél végén, kora tavasszal túrázni induló kirándulók könnyen akár több milliós pénzbírsággal is szembesülhetnek, amennyiben a szarvasok elhullatott agancsát hazaviszik. A lelkes túrázók közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az erdőből nem lehet szabadon hazavinni azt, amit ott találunk. Különösen igaz ez az agancsgyűjtés esetében. A vadászati törvény szerint az illegális agancsgyűjtés  jogosulatlan vadászatnak minősül, mely’  100 ezer forinttól ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtható. A természetjáróknak is fontos tudni hogy, amennyiben ilyet találunk hagyjuk azt az erdőben.

 

deer-1255385_960_720

 

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 9. § (2) paragrafusa szerint a hullatott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. A 9/2004. (V. 4.) FVM rendelet  77. §-ának (5) bekezdése  kimondja,hogy  „a vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.

Így amennyiben nem rendelkezünk ilyen engedéllyel a trófeák gyűjtéséhez és mégis elhozzuk azokat, a törvény szerint ellopjuk a területen vadászatra jogosult tulajdonát.

 

Illegális agancsgyűjtők

 

A legtöbb gondot azonban nem a lelkes természetjárók, hanem az illegális agancsgyűjtők okozzák, akik sok esetben űzik-hajtják az állatokat, hogy azok menekülés közben a fák ágaiba akadva előbb „ledobják” trófeájukat. Azonban, mivel ez nem a természetes folyamat részeként megy végbe, sokszor a koponyacsonthoz csatlakozó rész, az agancstő is letörhet, mely’ komoly fájdalmat, sérülést, vagy akár elpusztulását okozza az állatnak. Ilyen esetekben a vadászati hatóság vadvédelmi bírságot is kiszabhat a Vadászati törvény értelmében. Aki a vadat tiltott módon zaklatja, az legalább tízezer, legfeljebb kétszázezer forintra bírságolható, és a bírság ismételten is kiszabható.

 

“84.§ (1) A vadászati hatóság határozata alapján vadvédelmi bírságot köteles fizetni:

c) aki a vadat szándékosan kínozza;

f) aki a vadat tiltott módon zaklatja;(2) Az (1) bekezdés a)-f) pontjai szerinti esetben a vadvédelmi bírság mértéke legalább tízezer forint, legfeljebb százezer forint lehet. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható.”

 

deer-3034728_960_720

 

A 2012. évi C. törvény Büntető Törvénykönyv állatkínzásról szóló 244. § paragrafusa szerint a szarvasokon maradandó sérüléseket, vagy pusztulásukat okozó illegális agancsozók szabadságvesztéssel is büntethetők.

 

“(1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy

b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

 antlers-984538_960_720

 

Tévhit, hogy a vadászok csak “kilövik a vadat”

 

Rengeteg olyan tévhit kering, hogy a vadászok a vadászidényben történő vadászatkor, a szarvas kilövésével automatikusan megkapják a trófeát. A vadászok által kilőtt szarvasbika agancsát az elejtésétől számított 30 napon belül be kell mutatni, s a trófeabírálat során megállapítják annak értékét, mely’ akár több millió forint is lehet. Ezek után a vadász eldöntheti, hogy megveszi-e az adott trófeát vagy a vadásztársaság tulajdonában marad. Ugyanez vonatkozik az elhullott vad trófeájára is.

Címkék: illegális agancsgyűjtés / kirándulási kisokos / vadásztörvény