Kerékpáros konferencia a további fejlesztésekért

Forrás: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely - Flatsker Anett
Kép: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely - Flatsker Anett

Kerékpáros turisztikai konferenciát tartott a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztosság a Testnevelési Egyetemen, Budapesten.

2020 a kerékpározás éve Magyarországon!

Révész Máriusz nyitotta meg a plenáris ülést, ahol hosszan részletezte a kormánybiztosság már létrejött és még tervben lévő fejlesztéseit. Kiemelte, hogy átalakulás figyelhető meg a turizmus piacán, az aktív turizmus felé tolódnak az igények. „Élményt és kalandot keresünk”. Az aktív turizmus fontosságát tovább erősíti, hogy európai szinten Magyarország a legtúlsúlyosabb ország a kormány ars poeticája pedig, hogy ezen változtatni kell. Mindehhez szemléletformálás szükséges, fókuszban a gyerekek állnak, akik számára virtuális élmények helyett valódi élményeket kell kínálni.

 

Beszédében kitért a lezajlott fejlesztések sokaságára: a Turistaház Felújítási Program során, több mint száz ház újult meg az utóbbi években, nagy hangsúlyt kapnak az erdei iskolák is: 13 új létesült és 25-öt felújítottak. 45 új látogatóközpont létesült, magasabbak a regisztrációszámok is ezáltal. A Mátrai és Nagycenki kisvasutakat a kisvasút megújítási program 2. etapjában már átadták.
Az új tervek között a “via ferrátázás” is szerepel, melyre 300 millió forintot szán a kormány.
A fejlesztések akadályaként szükség a nemzeti parkok, erdészetek, önkormányzatok, szálláshelyek együttműködésének hiányát emelte ki, közös, térségi együttműködést, térségi marketing erősítését javasolt.

 

Révész Máriusz nyitotta meg a konferenciát.

 

Az egybegyűlteket az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ június végi indulásáról is tájékoztatta, melynek elsődleges feladata a közös kooperáció kialakítása az aktív turisztikai szereplők között.
A következő 4 évben: 150 milliárd forintnyi kerékpáros fejlesztés valósul meg országos szinten., melyek melyhez szükségszerű a hazai kerékpáros szervezetek bevonása. Kevés a hazai kerékpáros adat, ezért idén kutatás készült: 95 kerékpáros kézi számláló dolgozott és 19 db napelemes számlálót is telepítettek. De a Kerékpáros Klubbal közösen is végzett kutatást a kormánybiztosság.
A kormánybiztos az új fejlesztések közül néhány kiemelt projectre is kitért: a Balaton kör, a Budapest-Balaton bringaút, a Tisza-tó kör bezárása elsődlegesek, de a Debrecen-Nagyvárad közötti út is elkészül, a Tiszafüred-Poroszló híd azonban 2020 áprilisára épül meg a tervezett idei átadás helyett.
A kerékpárosbarát szolgáltatások fontosságára is felhívta a figyelmeztetés kiemelte, hogy az új, egységes táblarendszer már hazánkban is megvalósulni látszik, tavaly 400 millió forintot fordítottak erre.
A cél: 2020 a kerékpározás éve legyen Magyarországon!

 

Révész Máriusz a Bike parkok építésének akadályait is felhozta a konferencia során, melyek külföldön virágzó szolgáltatásként működnek, nálunk azonban tiltják a nemzeti parkok kialakításukat.
2019-ben cél a 10 000 vándortáborozó gyerek: idén az év legzöldebb hetének hirdették meg, műanyag ugyanis nem lesz a táborokban.
A vízi turizmus is fejlődik: 37 integrált megállóhely építése a terv, amelyek kerékpárosokat is kiszolgálják, idén pedig a nyaralóhajózás lehetősége is adott már a Tisza-tavon: 20 hajó indul el.
Sípálya fejlesztések során 4 évszakos felvonók épültek, melyek kerékpár szállításra is alkalmasak. Ilyen működik Eplényben, Mátraszentistvánon és Szilvásváradon is épül.

 

 

Bodor Ádám az EuroVelo igazgatója a kerékpáros turizmus európai helyzetére fókuszált beszédében. A kerékpáros turizmus megváltozott: új körök csatlakoztak be a jármódba, az igények is ehhez igazodnak. A németek 40%-a bringázik a nyaralása idején például, így az E-bike-ok előretörése már előrevetíthető. (Elmúlt években 25 %-al nőtt a forgalmuk.) Az EuroVelo a jéghegy csúcsa, de a nemzeti, regionális és helyi utak éppúgy fontosak. 2 milliárd euró jut kerékáros fejlesztésekre, Európa-szerte már kerékpáros főutak épülnek. Előadásában Bodor Ádám is hangsúlyozta az együttműködés fontosságát a kerékpáros szolgáltatók között.

 

Tassy Márk a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) igazgatója az aktív turisztikai fejlesztéseket helyezte előadása fókuszába elsősorban a gyalogos jármód szemszögéből a kerékpáros átfonódásokat érintve. Jelenleg 7 pályázat fut 11 konzorciumi partnerrel az MTSZ-nél. Turistautak ma jogilag nem léteznek hazánkban, mindössze 64 km van csupán regisztrálva. Fő feladatnak tekinti a szövetség a természetjárás népszerűsítését, ám szeretnék, ha nem csak a legismertebb helyszínek kerülnének fókuszba. Jó lenne a túlterheltséget jobban szétszórni. Tassy Márk valós problémákat hangsúlyozó előadásában lamentált azon is, marad-e az MTSZ a gyalogos túráknál vagy esetleg átfonódik a kerékpáros vonal felé is? A 2 millió hektárnyi magyar erdőből 1 millió hektár magán tulajdonban van. Létezik kerékpáros útvonal és kerékpározható útvonal, melynek szabályozását kívánja az MTSZ. A turistautak és a kerékpáros utak fonódására és a turistautak definiálásra is szabályozást szeretne, ezek megvalósítása után lehet tovább gondolni, hogy ki, mit tud tenni a fejlesztések megvalósításáért.

 

Berencsi Miklós ITM Kerékpáros Koordinációs Főosztály vezetője a hazai kerékpáros infrastrukturális fejlesztésekről beszélt. Kiemelt fejlesztések: a Budapest-Balaton útvonal, a Balaton Bringakör és az EuroVelo 2 – Rajka-Budapest. Az útvonalak komplex fejlesztése, építése az elsődleges célok. A Balaton déli partján már elkezdődtek a nem engedélyköteles beavatkozások.
Szentendrénél híd építése a terv. Cél a meglévő infrastruktúra felhasználásával, alacsony költséggel haladni. Jelenleg útvonal kijelölés, táblázás zajlik. A új táblázási arculat tekintetében az önkormányzatok is egyre befogadóbbak. Rengeteg a teendő: kapcsolódó létesítményekre van szükség, szolgáltatásokra, pihenőhelyek építésére a hálózati hiányosságok megszüntetésére, hegyi ösvények, bringaparkok létesítésére és egy országos, nemzeti szintű aktív turisztikai portál fejlesztésére.

 

Berencsi Miklós az ITM Kerékpáros Koordinációs Főosztály vezetője a hiányosságokra is reflektált.

 

Singltrek – avagy minőségi terepbringa Csehországban

Tomas Kvasnicka a csehországi singltrek hegyi kerékpáros pályák megvalósításáról mesélt, mellyel forradalmasították a kerékpáros ösvények kialakítását az országban, közel 100 kilométernyi fenntartható természetközeli kerékpár ösvényt terveztek, mely project példaértékű és nemzetközi elismertséget kapott.

 

Deák Attila a Magyar Kerékpár Turisztikai Szövetség (MaKeTuSz) képviseletében a Felső-Tisza-vidék kerékpárosbarát fejlesztéseiről tájékoztatott.
Új arcára talál rá a terület. A terület vízitúrákról volt eddig híres, 2016-ban kiemelt turisztikai térség lett Tokaj-Hegyaljával együtt. Itt a víz az úr. Az aktív turisztikai hálózat gerinceként a kerékpáros túrázók folyosója a sok vizes terület. Az árvízvédelmi töltéseken kiválóan lehet bringázni, a települések textúrája sűrű (5 kilométerenként van település), Záhonytól Csengerig összefüggő hálózaton lehet tekerni.
A szövetség egy nyertes GINOP fejlesztésnek köszönhetően, 450 millió forintból szolgáltatóközpontokat létesít, nem is akármilyen módon. A Nyírbátorban és Csarodán tervezett bringaközpontok létrejöttét az egyházakkal közösen fogják megvalósítani, ők felajánlották a parókiákat helyszínként, így létrejöhetnek központok.

 

Csarodán túra központ és szervíz is alakul. Kerékpároscentrumot terveznek Vásárosnaményban és Tivadarban, ahol funkcióját vesztett csűr épületből alakítják ki a centrumot.
Kölcsén az Öreg-Túrnál TOP-os pályázatból vízitúra megállóhely jön létre, GINOP forrásból pedig bringatúra központ, így mindkét jármód igényeit kiszolgálja a helyszín.
Tarpán parókiából alakítják ki a bringa pihenőt, Tákoson pedig kerékpáros pihenő lesz. Vámosatyán parókiaépületből kialakított pihenőt alakítanak ki. Vámosorosziban TOP pályázati forrásból jön létre látogatóközpont és pihenőpont egy elhagyott épületben. Döntően meglévő, ám funkciót vesztett épületekben gondolkodik a MaKeTuSz a tervei megvalósításában.

 

#balatonbike365

Fetzer Róbert a Magyar Kerékpáros Szövetség a balatoni szolgáltatásfejlesztés GINOP project forrásból történő fejlesztésér reflektált beszédében. A szövetség a kerékpáros turizmus számára is szeretne partner lenni. Cél: egész évben aktív Balaton, hiszen télen is lehet megfelelő desztináció a bringások számára is. Jelenleg nincsenek hálózatban az attrakciók, hiányosak a szolgáltatások, a tájékoztatás nem teljes. A project célja, hogy mindezt kidolgozza. A turisztikai szezon meghosszabbításán dolgoznak. 600 km új kitáblázott kerékpáros útvonal jön létre. (Nem új utak.) 3 új alrégió alakul, Balatonfüred és Balatonföldvár központokkal. A Balaton-felvidéket közelebb hoznák a Balatonhoz élmény útvonalak létrehozásával. És a Dél-Balatont is bekapcsolnák a kerékpáros turizmusba.
Kerékpáros központokat is létrehoznak, a kölcsönzést is megvalósítják: pick up – drop off szolgáltatások lesznek. A műszaki szolgáltatást is megvalósítanák, túrvezetést is szeretnének szolgáltatáskét kínálni. APP és weboldal fejlesztés 7 nyelven lesz elérhető. Szolgáltatás adatbázis épül, útvonaltervező funkciót is kapcsolnak hozzá és rendezvény naptár is lesz az APP-on. Csomagok is készülnek célcsoport specifikusan, amik több módon lesznek foglalhatók, elérhetők. 2020-ban kerékpáros fesztivált terveznek a helyszínen.

 

Fetzer Róbert kiemelte, hogy a Magyar Kerékpáros Szövetség a sport tevékenységek mellett, a turisztikai fejlesztések megvalósításában is részt kíván venni.

 

Csáki Béla Bács-Kiskun Megyei Turizmusfejlesztési Marketing Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként a térség lehetőségeit ecsetelte. A régió fehér foltja az ország turisztikai palettájának, ahol az EuroVelo13, EuroVelo11 és EuroVelo6 szakaszának teljessé tétele a prioritás. Fontos a szemléletformálás, összefüggő kerékpárhálózat, szolgáltatásfejlesztés, marketing, közlekedési célú bringázás népszerűsítése, hálózat tervezése. Összefüggő hálózat létrehozás a cél. Fő hálózatot szeretnének kiegészítő hálózati elemekkel.

 

A konferencia szekciós ülésekkel zárult, ahol a szakmai szervezetek kerekasztal beszélgetések során vitathatták meg a szükséges fejlesztések megvalósítási folyamatait.