Hazánk egyedülálló természeti kincsei

Forrás: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely - Ilycsin Zsuzsa
Kép: Derszi Elekes Andor, Ilycsin László, Flatsker Anett

Fedezzük fel hazánk legkülönlegesebb, ám kevéssé ismert természeti csodáit, melyeket mindenképpen érdemes a képzeletbeli "bakancslistánkra" írni.

Európa szívében számos olyan természeti értéket és hungarikumot találhatunk, mely’ teljesen egyedülálló a világon. Nem is hinnénk, hogy milyen különleges természeti képződmények, állatok vagy növények osztoznak velünk a Kárpát-medence kis ékszerdobozán, Magyarországon.

 

Mészkőteraszok Egerszalókon

 

Az Egerszalók déli részén 410 méter mélyről feltörő 65-68 Celsius-fokos meleg vizű hőforrás vize egy domboldalon folyik le, miközben fokozatos veszít hőértékéből már nem tud annyi oldott ásványi anyagot megtartani, így a felesleg kicsapódik. Ez a csodálatos természeti képződmény egy 120 négyzetméteres mészkőlerakódás. A kalciumot, nátriumot, magnéziumot és ként tartalmazó hőforrás vize gyógyhatásáról is híres.

 

Egerszalók_gőzölgő_só

 

Ehhez hasonló csoda csupán Törökországban, Pamukkale-ban, illetve az USA-ban, a Yellowstone Nemzeti Parkban látható.

 

Űrbéli táj a Vértesben

 

A Vértes-hegység déli nyúlványai között megbújó Gánt községtől néhány kilométerre délre fekvő Bagoly-hegyen tárták fel a mai Magyarország első bauxittelepét. Ezen a tájon bármerre nézünk a vörös különböző, hol erősebb, hol fakóbb színárnyalatai vesznek körül bennünket.

 

800px-Depleted_Bauxite_Mine_Gánt_2011_2

 

A terület éppen furcsa kinézete miatt vált potenciális tudományos munkák, főként űrkutatási vizsgálatok helyszínévé. A vörös sziklasivatagra emlékeztető táj vízmosásai és egyedi felszíni formái tökéletes Marshoz hasonló tájjá formálta a gánti bauxitbányát.

 

Kaptárkövek

 

A kaptárkövek olyan sziklaalakzatok, kúp alakú kőtornyok, amelyek oldalaiba fülkéket és egyéb mélyedéseket faragtak.

A fülkés sziklák kis csoportja fellelhető a Pilis és a Budai-hegység területén is, de a leggazdagabb előfordulásuk Eger környékén, a Bükkalján található.

 

DSC07686

 

 

A lélegzetelállító képződmény a magyar hungarikumok listáján is szerepel.

 

Aggteleki barlangrendszer

 

Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt egybefüggő barlangrendszere 1995-ben került fel az UNESCO Világörökségi lista természeti értékei közé. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak. A terület jelenleg ismert 712 barlangjából 273 nyílik Magyarországon.

 

15_aggtelek_90cm.tif

 

Leghíresebb barlangja a Baradla-Domica barlangrendszer, mely’ 25 kilométer hosszú. Jelentős a térség biológiai, geológiai, őslénytani és régészeti értéke is: a védelem alatt álló felszín alatti világ több, mint 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfaj számára nyújt életteret.

 

Megyerhegyi tengerszem

 

A Megyer hegyen megbúvó tó elnyerte “az ország legszebb természeti csodája” címet. Régen ezen a helyen bányászták a gabonaőrlők és érczúzók malomköveit. A hajdani bányaudvart csapadékvíz töltötte fel és egy gyönyörű, sötétkék vízszínű tó keletkezett a helyén.

 

Tengerszem_(3)_Elekes Andor

 

A tó legmélyebb pontja 6,5 méter mély. A tavat körülölelő hatalmas sziklafalak több méterrel magasodnak a víztükör fölé.

 

A kazári riolittufa

 

Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg Kazár közelében, ami nem más mint a riolittufa földfelszíni megjelenése. Európában ezen kívül csak Törökországban láthatunk hasonló ritkaságot.

 

riolittufa

 

A riolittufa egy hektárnyi területen látható, felszíne növényzet nélküli, mélyen barázdált. A miocén vulkánosság során, feltehetően mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz eróziós munkája formálta, benne bonyolultan ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpok és gerinceket emelkednek.

 

 

Különleges növényeinknek sora igen hosszú, ezért ezek közül azokat gyűjtöttük össze, melyek létezését sokan nem is sejtik.

 

Pilisi len

 

A hazai flóra egyik leghíresebb bennszülött növénye a pilisi len, mely’ Pilisszentiván környékén, nagyjából 10 hektárnyi területen, a Kis-és Nagy-Szénás lejtőin endemikus faj. Itt ezres nagyságrendben élnek egyedei. A növény május-június környékén hozza sárga virágait. Jelenleg Magyarországon – a fokozottan védett növényfaj – állománya stabil.

 

Linum_dolomiticum

 

 

Magyar kikerics

 

Virágzása akár decemberben is elkezdődhet, de januárban vagy februárban is találkozhatunk vele, ezért is nevezhetjük az év első és utolsó virágának.

A Nagyharsány község határában emelkedő Szársomlyó-hegy tél végi dísze, amelyet Janka Viktor magyar botanikus 1867. február 18-án fedezett fel a hegy déli lejtőjének alján.

A területet 1944-ben hivatalosan védetté nyilvánították, és így legelső természetvédelmi területeink egyike lett. Jelenleg a környékbeli kőbányászat miatt a magyar kikerics veszélyben van.

 

800px-Magyar_kikerics_1

 

Szedése vagy kiásása természetvédelmi bűntettnek számít. Mentése érdekében hagymagumóiból néhányat a Budai-hegység két helyén (Sashegy és Pilisszentiván) ültettek el 1978-ban.

 

Tornai vértő

 

A tornai vértő a Gömör-Tornai Karszt kiemelkedő értéke. A fajt Jávorka Sándor magyar botanikus írta le a tornai várhegy déli lejtőiről az 1900-as évek elején. A tornai vértő leginkább sziklagyepekben, karsztbokorerdővel tarkított száraz, meleg, déli lejtőkön fordul elő. A tornai vértő virágzási időszaka május közepétől szeptember közepéig tart.

 

Ez az észak-kárpáti bennszülött növényfaj kizárólag csak a tornai várhegyen a pár kilométerre található Jászói fennsík egy részén és annak környékén található meg. A faj védelme érdekében ezen a karsztvidéken összefüggő védett területeket jelöltek ki. Ritkasága miatt felkerült a világ veszélyeztetett növényeinek listájára is.

 

Szőcei tőzegmohás láprét

 

A Szőce-patak völgyében található, 127 hektár területű láprét az Őrségi Nemzeti Park egyik leghíresebb és legjelentősebb, fokozottan védett része. A völgyet és természeti értékeit először Pócs Tamás biológus, mohakutató írta le 1958-ban. Megállapította, hogy a völgy Magyarország egyetlen tőzegkákás lápja, a tőzegeper egyetlen hazai előfordulási helye.

Érdekesség, hogy Szőce város címerében is a tőzegmoha látható.

 

tőzegmohás2

 

Mátrai ősjuhar

 

Ezt a ritka természeti kincset 1952-ben fedezte fel Papp József pedagógus, eredetileg Parádsasvár környékén. A fa – melyet leírt – terméketlen volt és nem csírázott, s 2014-ben elpusztult. Szerencsére nemrég öt középkorú fát találtak Mátraalján is, Aldebrő község északnyugati határában.

A faj egyedülálló példányai, mivel nem szaporíthatóak. Levélzetük teljesen különbözik az ismert juharlevelektől.

 

osjuhar

 

A fák valódi élő kövületnek tekinthetők, hiszen a növények a középső miocén időszakban – csak a Mátrában előforduló – fák utolsó példányai.

 

Különleges természeti értékeink közé tartoznak olyan állatfajok is, melyek megőrzésében hazánk kiemelt szerephez jut. Ezek az állatok lehetnek egészen aprók, vagy extrémen rövid életűek, esetleg a föld alatt élők is, így sokszor nem is szerzünk tudomást létezésükről.

 

Dobozi pikkelyescsiga

 

Magyarország őshonos, egyetlen fokozottan védett csigafaja. Ez az apró csiga mindössze 5 milliméter, törékeny háza szarubarna színű. Magyarországon olyan Natura 2000 védettség alatt álló területeken fordul elő, mint Kígyósi-puszta, Központi-Zempléni-hegység, Sarkadi Fási-erdő, Gyula-szabadkígyósi gyepek és Körösközi erdők.

A faj fő veszélyeztető tényezője a fakitermelés, állományuk hazánkban jelenleg 57 millióra tehető.

 

Délvidéki földikutya

 

A délvidéki földikutya a Kárpát-medence bennszülött állatfaja, mely a Duna-Tisza közötti Homokhátságon és a Vajdaságon kívül sehol a világon nem fordul elő. Mindössze három populációja ismert: Újvidék közelében; Kelebia, Ásotthalom és Szabadka között a szerb-magyar államhatáron; és Baja város határában. A faj állományának döntő többsége Baján és a szerb-magyar határon él.

 

foldikutya

 

Mivel az egész világon kevesebb, mint 500 példánya él, valamint fennmaradását közvetlen és folyamatosan fennálló veszélyeztető tényezők fenyegetik, Európa egyik leginkább figyelemért kiáltó, veszélyeztetett emlősállata.

A délvidéki földikutya egy „igazi hungarikumnak” számító állatfaj egyike, melynek megőrzése Magyarország felelőssége.

 

Tiszavirág

 

Ez a 8-12 centiméter hosszú színpompás kérész Európa legnagyobb részéről eltűnt.

Hazánkban nagy tömegben a Tiszában és mellékfolyóiban él, látványos rajzásuk és násztáncuk főleg tavasszal és nyár elején figyelhető meg.

 

Tiszavirágzás, Derszi Elekes Andor

 

A kifejlett állat közismerten rövid életű, innen származik a “kérész életű” kifejezésünk is.

 

Dunai tarajosgőte

 

A hazánkban, 2015-ben az év kétéltűjének választott dunai tarajosgőték állományának több mint a fele Magyarország területén él. Ebből adódóan hazánknak kiemelt jelentősége van a faj megőrzésében.

Mint minden más kétéltűfaj Magyarországon, a dunai tarajosgőte is törvény által védett, természetvédelmi eszmei értéke 50 000 Ft.

 

IMG_4937

 

Állományai Európa szerte veszélyben vannak, élőhelyeik kiszáradása, megszűnése, az autóutak és lakott települések miatti feldarabolódása jelentősen csökkenti előfordulásukat.

 

Napjaink rohanó világában azt gondolhatjuk egészen távoli és elhagyatott helyekre kell utaznunk azért, hogy igazi kuriózumokra és különlegességekre leljünk. Sokszor a lábunk előtt hevernek ezek az unikális és rendkívüli teremtmények, s csak arra várnak, hogy mi is felfedezőjévé váljunk a minket körülvevő szépségeknek.

Címkék: Hungarikumok Magyarországon