Fürdőzési kisokos

Forrás: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely , www.elsosegely.hu, www.vizimentok.hu

Hazánk természetes vizeit rengetegen célozzák meg a nyár folyamán. Érdemes hát szót ejteni a vizek veszélyeiről és a vízi balesetek megelőzésének lehetőségeiről, valamint az elsősegélynyújtásról is.

A nyár és a szünidő beköszöntével a hazai tó és folyópartjaink megtelnek strandolókkal és vízitúrázókkal. Szinte minden évben hallunk olyan tragédiáról, melyben a víz emberéletet követelt. A balesetek jelentős része azonban megelőzhető, ha tudjuk, mire érdemes odafigyelnünk a vízparton, illetve mit tehetünk, ha mi magunk vagy mások bajba kerülnek.

 

 

Megelőzés

 

Csak kijelölt helyen fürödjünk

A természetes vizek esetében több veszély is leselkedhet a fürdőzőkre. Az egyik legfontosabb, hogy bármilyen csábító egy magaslatról hatalmasat csobbanni a hűvös vízbe, ezt ismeretlen helyen soha ne tegyük! A víz alatt akadályok lehetnek, melyeket nem láthatunk – pl. uszadékfa, szikladarab, netán odahordott építési törmelék – és komoly sérülést okozhat, ha ráugrunk. A vízbe dobott sörösüveg, horog, nagyobb kődarab vagy fadarab is súlyos baleseteket okozhat.

 

Fontos, hogy akármilyen nyugodtnak és csalogatónak tűnik is a vízfelület, a fürdést tiltó tábla jelezheti azt is, hogy a víz összetétele szennyezett, vagy akár olyan kémiai anyagok is lehetnek benne, melyek károsak az egészségre. Ezt szabad szemmel nem láthatjuk, így fontos, hogy a figyelmeztető táblákat saját egészségünk megóvása érdekében vegyük komolyan.

 

A tiltott helyen való fürdőzés szabálysértésnek minősül, melyért 5000 – 50 000 forintig terjedő, helyszíni bírságot szabhat ki a hatóság.

 

 

Hogy hol fürödhetünk  a 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló rendelet szabályozza a következőképpen:

 

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében (a továbbiakban együtt: szabad vizek) fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek.

(2) Fürdésnek minősül az olyan úszóeszköz (játékcsónak, vízibicikli, banánhajó, felfújható eszközök stb.) vízen történő használata is, amely a vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény szerint nem tekinthető csónaknak vagy vízi sporteszköznek, továbbá amelynek nem kell rendelkeznie a hajózási hatóság által kiadott hajóokmánnyal vagy a vízi sporteszközökre előírt típusjóváhagyással.

2. § (1) Tilos fürdeni:

a) hajóútban;

b) hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében;

c) vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében;

d)kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében;

e) egészségre ártalmas vizekben;

f) a kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben;

g) vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra, valamint a Tisza-tó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra;

h) éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve ha a vízfelület megvilágított, és legfeljebb a mély víz határáig;

i) ahol azt tiltó tábla jelzi.

(2) A fürdési tilalmat 60×30 cm méretű fehér alapú kék hullámzó vízen fekete felsőtestet ábrázoló és átlósan 3 cm széles piros csíkkal áthúzott táblával kell jelölni. A táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság (méter, kilométer) feltüntetésével kell jelölni a tiltott terület hosszát és irányát. A tiltó táblákat a tiltási határon is el kell helyezni.

3. § (1) Hat éven aluli, továbbá úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben.”

 

 

Mindig vegyük figyelembe a viharjelzést

 

Nagyobb zivatarok, felhőszakadások, villámlással kísért viharok gyakorinak számítanak a nyári hónapokban. Ne vegyük félvállról a viharjelző rendszert, hiszen akár az életünk is múlhat rajta.

 

„4. §3 (1) A Balatonon – keleti, középső és nyugati medencékre bontva -, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. A vihar-előrejelző rendszer technikai előkészítését, fejlesztését, létrehozását, valamint – a Fertő tavi viharjelző rendszer kivételével – a működtetést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.

 

(2) Az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) – percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni, kivéve az országos sportági szakszövetség versenynaptárban szereplő, hivatásos, amatőr vagy vegyes versenyrendszerében, kizárólag versenyengedéllyel rendelkező versenyzők részvételével rendezett úszóversenyen (bajnokságon) való részvételt, ha azt a vízirendészeti hatóság engedélyezte, mint vízi rendezvényt.

 

(3) A II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a fenyegető veszélyre) – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos.

 

Alkoholos befolyásoltság alatt maradjunk a parton

 

Jól esik egy-egy hűvös italt elkortyolgatni a vízparton, az alkohollal azonban tartsunk mértéket és illuminált állapotban ne menjünk be a vízbe! Az alkohol hatására felelőtlenebbek lehetünk és könnyen rosszul mérhetjük fel fizikai teljesítőképességünket, így a kimerültség miatt hamar bajba kerülhetünk akár térdig érő vízben is. Az alkohol hatása ráadásul a nagy melegben könnyen felerősödik, melyet lehet a parton még nem, hanem csak később, a vízben realizál a fürdőző. Így sokkal nagyobb a kockázata, hogy hirtelen rosszul leszünk, vagy megszédülünk és a víz alá merülünk.

 

 

Keringési zavarok megelőzése

 

Szinte unalomig ismételt szabály, hogy jóllakottan ne induljunk pancsolni és az ebéd utáni sziesztát inkább az árnyékban heverészve töltsük. Japán és brit tanulmányok is kimutatták, hogy növeli a fulladás kockázatát, melynek az az oka, hogy evés után a szervezet az emésztőszervekre koncentrál, így könnyebben keringési zavarok, szívritmuszavar léphet fel. Ugyanezek a veszélyek leselkednek ránk, ha felhevült testtel a vízbe ugrunk, fokozatosan szoktassuk inkább testünket a hideg vízhez.

 

Mentőmellény használata

 

Legyengült fizikummal, stabil úszástudás híján, illetve vízisportok ideje alatt mindenképpen tanácsos mentőmellényt vagy egyéb lebegést segítő felszerelést viselni.

 

 

Önmentés, ha bajba kerülünk!

 

Mit tegyünk, ha szorult helyzetben találjuk magunkat? Önmentésről akkor beszélhetünk, ha a bajba jutott személy felismeri a vészhelyzetet és saját lélekjelenlétére építve próbálja megoldani a helyzetet.

 

Örvények, áramlatok

Örvények gyakran alakulnak ki olyan helyeken, mint például egy híd pillére, de hajók és egyéb vízi járművek is okozhatják őket, valamint a medencék lefolyóinál is érdemes óvatosnak lennünk. Az örvény általában egy erős szívó hatással rendelkező, függőleges irányú vízmozgás, melyből úgy van a legtöbb esélyünk kimenekülni, ha veszünk egy jó nagy levegőt, majd a víz alatt, az örvény alsó részén oldal irányba tempózva próbálunk kijutni belőle.

 

Négyes szabály

Vészhelyzetben az ember könnyen pánikba esik, kapálózni kezd, kapkodja a levegőt. A következő négy szabályt érdemes mindig szem előtt tartani vészhelyzetben:

1. Állj meg! – Az ijedtség hatására önkéntelenül kapálózni kezdünk, azonban a fokozott mozgással csak az érjük el, hogy hamar kimerülünk. Próbáljuk meg kontrollálni a pánikot!

2. Lélegezz nyugodtan! – Vészhelyzetben a légzésünk automatikus felgyorsul, kapkodni kezdjük a levegőt a stressz hatására. A kapkodó légzés azonban csak minimális oxigént juttat szervezetünkben, így tudatosan kell megpróbálni mélyeket és lassan lélegeznünk szorongatott helyzetben.

3. Gondolkodj! – A legnehezebb higgadtan áttekinteni helyzetünket, ám ez segíthet legtöbbet. Ha például árral szemben kezdünk el úszni akkor rengeteg energiát veszítünk, ám ha hagyjuk magunkat sodortatni annak segítségével, könnyebben partot érhetünk.

4. Cselekedj! – Nyugodt légzéssel, átgondoltan, kapálózás nélkül próbáljunk meg biztonságos helyre jutni.

 

 

Mit tegyek, ha látom, hogy mások bajba kerültek?

 

A vízben bajba került személyek zöme pánikba esik, ösztönösen a segítségül érkező embert igyekszik átkarolni. A közvetlen vízimentés komoly felkészültséget, szakképzettséget és gyakorlatot igényel, máskülönben könnyen a segítségnyújtó fél is életveszélyes helyzetbe kerülhet.

 

Ha bajba jutott személyt látunk csak olyan segítségnyújtáson gondolkozhatunk, ahol valamilyen vízimentő eszközzel próbálunk segíteni. A legismertebb a mentőöv, de léteznek mentődeszkák és mentőrudak is. A szabadstrandokon – hacsak nincs vízimentő szolgálat az adott szakaszon – nem sorakoznak ilyen eszközök, ebben az esetben a találékonyság a legfontosabb, kötelet, szörfdeszkát, gumimatracot, bármit, ami a fürdőzőknél van megpróbálhatunk a bajba jutott személyhez eljuttatni.

 

 

Természetesen az első teendők közé tartozik az is, hogy azonnal értesítsük a mentőket, hiszen gyors segítségre lehet szüksége a bajba jutottnak miután partra ér. A segítség megérkezéséig elsősegélyt kell nyújtani a sérültnek, szükség esetén a légutat biztosítani. Ha nincs légzése a sérültnek azonnal újraélesztést kell kezdenünk 30 mellkaskompresszióval, majd a légzés pótlására kétszer a sérült orrába vagy szájába kell fújunk, mindezt egymást váltakoztatva folytatni amíg a segítség megérkezik.

 

A száraz fulladásról rengeteg rémhír kering, szinte minden évben lehet olyan tragikus történetekről olvasni, hogy a fürdőzés közben vízbe merült gyermekek néha napokkal később lesznek rosszul. Fontos tudni, hogy a vízbe merülést követően napokkal később is felléphetnek súlyos tünetek, hiszen előfordulhat, hogy minimális víz kerül a tüdőbe, mely’ nem okoz azonnal problémát, azonban a folyadék felgyűlve később okoz légzésnehézségeket, ödémát. A tünetek általában 24 órán belül jelentkeznek, de extrém esetben egy hét is eltelhet. A következő figyelmeztető jelekre érdemes figyelnünk:  köhögés, mellkasi fájdalom, nehezített vagy fájdalmas légzés, extrém fáradtság, kimerültség. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy mindössze pár másodperces alámerülés, vagy némi vízívás még nem ad okot a pánikra, viszont súlyosabb, légzési nehézségeket okozó alámerülések esetén mindenképp indokolt a gyermek vagy felnőtt kórházi megfigyelése.

 

Vágások, csípések

 

Bár nagyon csábító mezítláb futkározni a strandon, azonban egy talpunkba beleálló tüske, vagy egy rossz helyen gyűjtögető méhecske, – amit véletlen megtaposunk – az egész pihenést elronthatja. Érdemes mindig valamilyen lábbelit viselnünk a strandon, a gyerekeknek jó szolgálatot tehetnek a vízicipők, melyekben könnyen rohangálhatnak a parton és a vízben is.

 

 

Vágások, szúrások esetén nagyon fontos, hogy fertőtlenítsük a sebet, hasznos tehet, ha mindig van nálunk egy kisebb elsősegélydoboz. A szálkát vagy más egyéb idegen testet mindenképpen próbáljuk meg eltávolítani egy csipesszel. Fontos, hogy használat előtt a csipeszt és a sebet is fertőtlenítsük a fertőzések elkerülése érdekében. A fizetős strandokon és a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata által biztosított strandokon többnyire szakszerű segítséget is találunk, ha mi magunk nem boldogulunk a sérüléssel.

 

További információk:

 

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata által biztosított strandok 2018-ban:

http://vizimentok.hu/hu/szolgaltatasok/info/vmsz-altal-biztositott-strandok-2018/618/

 

További hasznos fürdőzési tanácsok: http://www.vizimentok.hu/hu/szolgaltatasok/info/furdozesi-tanacsok/117/

Címkék: elsősegély / kisokos / vízimentés