Aktív Magyarország – Interjú Révész Máriusszal

Forrás: Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely
Kép: Botár Gergely - NFM, parkerdo.hu, Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhely

Ismételt kormánybiztosi kinevezése ékes bizonyítéka annak, hogy számos aktív turisztikai előrelépés, fejlesztés kivitelezése valósult meg az elmúlt kormányzati ciklusban.

Munkássága során több mint 1000 kilométernyi erdei bringaút és 9 közbringarendszer jött létre, a határokon átívelő fejlesztéseknek 500 kilométernyi kerékpárút köszönhető, új kerékpárutak létesültek pl.: a Pannonhalma-Balatonfüred vagy a Fertőd-Keszthely vonalak. A Vándortábor programnak köszönhetően 7500 gyermek táborozhat idén is kedvezményesen. A Bringázz a munkába! kampányt is újra indították májusban. A kisvasutas fejlesztések sora is megkezdődött valamint két hazai sípálya is megújult.

 

 

BMP: A számos látványos aktív turisztikai fejlesztés közül mire a legbüszkébb? 

 

R.M.: A legbüszkébb a vándortáborozás újra beindítására, az új vándortáborozási formákra vagyok, hiszen, hosszú éveken keresztül ez egy jól működő rendszer volt, azonban lassan elhalt. Amint kineveztek kormánybiztosnak, az volt a feladatom, hogy az aktivitást próbáljam növelni: az emberek fordítsanak több időt a mozgásra, töltsenek több időt a természetben. Rögtön az első ötlet a vándortáborozás újraindítása volt. Már 2017-ben elindítottuk a vízi vándortáborozást is, aminek központi szervezésére még sosem volt példa Magyarországon, idén pedig el fog indulni a kerékpáros táborozás is. Vízitúrából 5-öt, kerékpáros táborból 3-at szerveztünk és a Körösök mentén lesz egy olyan tábor is, melynek egy része kerékpáron, másik része vízen lesz teljesíthető.
7500 gyermeket fogunk táboroztatni nagyon kedvező áron, jelentős állami támogatást kaptunk ugyanis.

 

A tanároknak továbbképzést szerveztünk, így akik ezt elvégezték és elviszik a gyermekeket táborozni, tisztességes díjazásban részesülnek. Abban reménykedünk, hogy a pedagógusok az elkövetkező időszakban nemcsak táborozni viszik a gyermekeket, hanem túrázni, netán természet központú osztálykirándulásra is elkísérik őket, amik nem a klasszikus sémából állnak majd, hogy a buszon utazunk 3 órát, majd egy múzeumlátogatás után újra buszra szállunk.

 

Összességében azért vagyok erre a programra a legbüszkébb, mert nagyon fontos a gyerekek szemléletformálása és ez a legideálisabb életkor ahhoz, hogy a gyermekeket ráneveljük arra, hogy így élni jó.

Hallani riasztó statisztikákat, hogy már a gyermekeknél milyen rosszak az egészségügyi mutatók, a világ 4. legelhízottabb nemzete vagyunk, Európában pedig az első helyen állunk, a várható élettartam meglehetőseb alacsony itthon. Ennek elsődleges oka, hogy nem megfelelően élünk. Amikor a miniszterelnök úr azt mondta, hogy 2030-ra a legélhetőbb országok közé kell tartozzunk, ebben sok minden benne volt. A bérek, a lakás körülmények, a munkahely, de nagyon fontos az is, hogyan éljük az életünket. Milyen egészségesen, milyen aktivitással. Fontos a gyermekek szemléletének alakítása, meg kell nekik mutatni, hogy kirándulni, túrázni, kerékpározni, evezni nagyszerű dolog.

Bizakodó vagyok, hogy az idei 7500 vándortáborozó jövőre még nagyobb számban élvezi majd ezt a nagyszerű lehetőséget!

 

 

BMP: Szinte megteltek a gyalogos, kerékpáros és vízitúrázó jármódokban meghirdetett Vándortábor 2018 férőhelyei. A tavalyi sikerek után idén még aprólékosabb tervezés és összehangolt munka jellemzi a táborok tervezését. Mik az eddigi visszajelzések? Kimondható, hogy igenis van az újgenerációban még érdeklődés az aktív természetismeret iránt?

 

R.M.: Gyakorlatilag beteltek a táborok, 7500 gyermek jelentkezett és már csupán egy-egy lyukas hely van talán. Rengetegen dolgoztak ezen a programon, a kormánybiztosságon mindössze 5 emberünk van, de civil szervezetekkel fogtunk össze. A gyalogos vándortáborokat az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) koordinálta az erdészetekkel közösen, akik rengeteget tettek azért, hogy ezek a táborok tökéletesen szerevezettek legyenek. Az MKKSz-nél sokszoros olimpiai bajnokoktól kezdve mindenki azon dolgozott, hogy ez a program sikeresen záruljon. A Magyar Kerékpár Turisztikai Szövetség (MaKeTuSz) vállalta a kerékpáros lebonyolítást. Temérdek részletet kellett kidolgozni, a többi között a kerékpárok, hajók szállítását, az eszközök beszerzését, a szállások leszervezését, mi több – javaslatom ellenére – még a csomag szállítását is vállalták. Kicsit izgatott is vagyok, miként fog sikerülni a program.

 

 

BMP: 2018-ban újabb kerékpáros útvonalakat jelöltek ki, amik építésére a tervek szerint 30 milliárd forintot fordítanak majd. Mit lehet tudni a forrás elosztásáról, felhasználási tervéről? Melyek ezek az útvonalak?

 

R.M.: A tervek között elég sok kerékpárút szerepel, a megyék, városok, települések TOP-os (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) forrásokra pályáztak.

Kijelölésre 300 millió forintot fordíthatunk, idén 644 km kerékpárutat jelöltünk ki az alábbi szakaszokon:

 

-Eger-Mezőkövesd- Poroszló, az új EuroVelo 14 része

-Tokaj- Sárospatak és a Zemplénben a Tolcsva-kör, mely családok számára alkalmas erdei utakkal gazdagított túrát kínál,

-Dél-alföldi régió – a Velencei – tótól egészen Dunaföldváron át, Kecskemét- Békés- Gyula irányába lesz végig táblázva,

-EuroVelo 11 nemzetközi kerékpárút kritikus részeinek táblázása, a Tisza-tó térségéből- Szolnokon át, Csongrád érintésével az országhatárig.

 

 

A 2019. évben tervezett további szakaszok:

– Felső- Tisza vidéke

– Őrség

– Szentgotthárd- Keszthely (Eurovelo14)

– EuroVelo11 nemzetközi kerékpáros útvonal további szakaszainak javítása

– Csepel-sziget

– Bihari kastélykör

– Gödöllő-Gyöngyös–Eger

 

A kinevezésem jelentős részben azért történt, mert nagyon sok kerékpáros útfejlesztés történt Magyarországon, ezek azonban nem álltak össze egy egységes hálózattá. Az én feladatom, hogy átjárható kerékpárút rendszer alakuljon ki. Fontos, hogy a meglévő kerékpárút elemeket felhasználjuk, s a hálózat létrejöjjön. Ez nem mindig egyszerű, mert a kerékpárutak legnagyobb része hivatásforgalmi céllal épült, azaz segíteni, hogy egy település – egy–egy munkahely – megközelíthető legyen. Turisztikai szempontból a vezetett kerékpárutak nyomvonala nem mindig esik egybe a munkába járós kerékpárutakkal. Itt bölcs kompromisszumokat kell kialakítani. Ezért építünk új kerékpárutakat is.

 

A hiányzó hálózati elemeket kétféle módon tudjuk pótolni. Új kerékpárút építéssel és az alacsony forgalmú, erdészeti gátakon vezetett útvonalak kijelölésével. Magyarországon ettől kicsit idegenkednek, de ha elmegyünk pl. Ausztriába biciklizni, akkor ott azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok mezőgazdasági vagy alacsony forgalmú út van kijelölve kerékpározásra. Hazánkban sokkal több az elkülönítetten kezelt út, mint Ausztriában, hiszen ott döntően kis forgalmú utakon vezetik el a kerékpáros forgalmat. Mi is rá vagyunk kényszerülve erre, hisz bár soha nem látott mennyiségű pénz áll rendelkezésre a kerékpárút építésre, de a NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) szerint egy km bringaút jelenleg cca. 100 millió forintba kerül. Így, ha minden megyében 100 km-es nagyságrendű útépítésben gondolkoznánk, ennyi pénzt nem tud a költségvetés biztostani. 10-11 néhány milliárd forint biztosított hazai forrásból erre a célra, így mindenképpen fel kell mérni az építendő utakat és ha valamelyik mellett párhuzamosan lehetőség van viszonylag közel, kis forgalmú utat találni, akkor azt kell kijelölni kerékpározás céljára.

 

Ausztriában nemzetközi térképeken, jegyzett EuroVelo utakon is előfordulnak stabilizált burkolattal rendelkező szakaszok, amik nincsenek bitumenezve. Nekünk is vannak ilyen elképzeléseink, pl. a Tisza-tó és Debrecen között a Hortobágyon keresztül halad a kerékpárút, a nemzeti park pedig kimondottan kérte, hogy nem szeretné ezt lebitumenezni. Mi ezt támogatjuk. Vannak olyan részei a természetnek, ahol szinte bűn lenne bitumenes kerékpárutat építeni.

 

 

BMP: Mivel tudják elősegíteni a kerékpárutak összehangolt tervezését és fejlesztését? 

 

R.M: Az egyik legkomolyabb eredményem, hogy létrejött a minisztériumon belül egy kerékpáros főosztály, aminek éppen ez az egyik feladata. Fő tevékenyégeik közé tartozik, hogy a települések kerékpáros terveit át kell tekinteni, és ha valahol nagy problémát látnak, jelzik azt. Másrészt az ő felelősségi körük, hogy a kerékpáros úthálózat egy egységes rendszert alkosson. Többféle kerékpárút épül, vannak olyanok, amik továbbra is pályázati forrásól készülnek, ezeket nem minden esetben tudjuk befolyásolni, de örvendetes, hogy sok megyében összehangolják, hogy milyen fejlesztésekre fordítsák a forrásokat. Reményeim szerint csökkenni fog a semmiből, semmibe vezető kerékpárutak száma és érdemi kerékpáros útvonalak fognak kialakulni!

A kerékpárutak építésénél fontos tényező, hogy a közbeszerzések lassítják a folyamatot. Ez nyilván hosszabb folyamat a kerékpárút építésnél, van, hogy a kormányhatározattól a kivitelezésig akár 2 év sem elegendő minderre. Az idei évben is rendelkezésre áll forrás az építésre, de nincs elegendő idő a tervezésre. Idén 700 millió forintot fordítunk az utak tervezésére.

 

 

 

BMP: A Téry Ödön Nemzeti Turistaház-Fejlesztési Program kicsit kikerült a fókuszból. Idén változik-e ezügyben a helyzet? Van-e rá elkülönítve anyagi forrás, vannak-e esetleg tervek a folytatásra vonatkozóan?

 

R.M.: Én azt érzem, hogy ez éppen most került fókuszba a program. Eddig nem nagyon volt gazdája, ráadásul a 2013-as, 2015-ös kormány időszakban szereplő határozatok úgy tűnik, hogy nem állják meg minden esetben a helyüket. 2015-ben 5 turistaház megépítéséről, felújításáról döntöttek. Ebből 2017. év végén külön forrás kapott az Egererdő Zrt., így fel fogja újítani a Hidegkúti Turistaházat, ami ezért kiesett a rendszerből. Galyatetőn a Vasas Turistaház szerepelt a kormányhatározatban, de ott egy másik turistaházat már felújítottak, mellette most nem lenne ésszerű eg újabb fejlesztés. Maradt 3 turistaház, amiknél különböző problémák merültek fel. A kormányhatározatban az szerepelt, hogy egységes vagyonkezelésbe kell vonni a felújítandó építményeket. Az NSK-hoz (Nemzeti Sportközpontok) kellene, hogy kerüljön a kérdés, amit a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSz) működtetne a jövőben, ők ezt azonban nem vállalják. Az NSK-nak pedig az elmúlt években is igen sok fontos projektje volt, így ez a program lassabban haladt előre.

Nemrég készítettünk egy kormányhatározatot, aminek az a lényege, hogy az eddig megszabott feltételekhez ne ragaszkodjunk és a következő időszakban ne csak állami tulajdonban lévő turistaházak felújítására lehessen majd pénzt fordítani.

2017 év végén született egy kormánydöntés, ami 2,7 milliárd forintot szánt a turistaház felújításra, ezt a pénzt az erdészetek megkapták és elkezdték a munkálatokat. Ezek így hamarabb el fognak készülni, mint a 2015-ös kormányrendeletben meghatározott turistaházak. A kormány előterjesztése éppen arról szól, hogy a Téry Ödön programot is olyan irányba alakítsuk, ami működőképes lesz. Jelenleg ki van írva közbeszerzésre két turistaház fejlesztés, de sajnos egy pályázó sem érkezett egyikre sem. Az egyik a badacsonytördemici Rodostó Turistaház, a másik a Kisgyón-Balinkai Turistaházak, ezért újra kiírják a pályázatot.

Minden éven szerepel a Téry Ödön programra 1-1 milliárd forint, ami most is, a következő évre is be van kalkulálva, de itt is probléma, hogy ámbár forrás van, a tervezésnél sok esetben elakadnak a dolgok, a rendszer rugalmasságán ezért változtatni fogunk!

 

 

BMP: A kisvasút-fejlesztési program keretében 6 milliárd forint fordítható az erdészeti tulajdonban lévő vasútfejlesztésre. Az erdei kisvasutaknál 2018. első félére tervezték a közbeszerzések megkezdését, az Egererdő Zrt. által üzemeltetett Gyöngyösi Állami Erdei Vasúton pedig akár 2018. őszén elkezdődhetnek a munkák. Hol tartanak jelenleg a munkafolyamatok? Megkezdődött a közbeszerzés?

 

R.M.: Összességében 10 milliárd forint áll rendelkezésre, azonban nem minden kisvasút van erdészeti kezelésben. Pl. a Gyermekvasút a MÁV-é, a Nagycenki vasút a GYSEV-é, Debrecenben a Zsuzsi vonat az önkormányzaté. Az erdészetekhez cca. így 6,5 milliárd forintnyi forrás jut. Náluk különbözőképpen áll a helyzet, hiszen van, ahol csak fel kell szedni a síneket – a Gyöngyösi fejlesztés ezért pl. viszonylag hamar befejeződhet -, a Lillafüredi lassúbb lesz, ott ugyanis több helyen újra is kell tervezni. Ahol a tervezés is be van iktatva a felújításba, azok döntően 2020-ra készülnek csak el.

A kormány döntése ezen felül arról is szól, hogy kb. 2 milliárd forint áll rendelkezésre további tervezésekre. Vannak helyek, ahol szeretnénk meghosszabbítani a vasútat, pl. Királyrét vagy a Gemenci Kisvasút, hogy Szekszárdig fusson ki. Ezek a tervek várhatóan 2019 tavaszára készülnek el, majd megkezdődhet a második ütemre vonatkozó előterjesztés. A kisvasutakhoz azért kellett hozzányúlni, mert folyamatosan romlott az állapotuk, és ha nem kínálunk forrást a rendbetételükre, néhány vonalat rövid időn belül be kellett volna zárni.

 

 

BMP: Mik a 2018-2019-es év elsődleges célkitűzései?

 

R.M.: Múlt héten adtuk át a Tokaji Vízitúra Központot. Az MKKSz-el együttműködve 150 megállópontot sikerült kiépíteni az országban. Ezeket nem egyesével, hanem szimbolikusan itt adtuk át. Ideális folyóink vannak vízitúrázásra: békés családi túrák kiváló helyszínei lehetnek. Ha a megfelelő infrastruktúrát kiépítjük, akkor nem csupán a magyarok, hanem külföldi vízitúrázók is érkezhetnek hozzánk és hazánk vízitúra paradicsommá válhat.

 

Léteznek nagyszerű elképzelések, pl. TOP forrásból szeretnénk megépíteni a Bükkalján az Egert-Miskolccal összekötő kerékpár útvonalat, ami egy rendkívül szép út lesz. Ez egy 2019-2020-as célkitűzésünk.

 

A kerékpárutak tekintetében elkezdődik a munka a Tokaji Erzsébet királyné hídon, hamarosan bezárul a Tisza-tavat körülvevő kerékpárút, ahol a Tiszafüred és Poroszló között a hiányzó 8 km-t kell megvalósítani.

Fontos az EuroVelo 14-es út nyomvonalának kivitelezése, melynek tervei már készen állnak. Hosszútávú fő célunk, hogy ezt Székelyföld érintésével meghosszabbítsuk és egészen a Fekete-tengerig vezessen. Négy EuroVelo útvonal halad Magyarországon, mindhez komoly építési elképzeléseink vannak. A 6-os a Duna-mentén halad, a 11-es döntően a Tisza-mentén, a 13-as a Vasfüggöny kerékpárút, ami a régi nyugatot és keletet elválasztó határon halad, tehát magyar-osztrák, szlovén-magyar, horvát-magyar és a magyar-szerb határ útvonalán vezet végig. Ez egy érdekes útvonal, hosszú elzártsága okán az érintetlen természeti környezet igen különlegessé teszi.

Erőforrásaink legnagyobb részét most az EoroVelo utak kiépítésére fordítjuk. Érdekes tény, hogy a Budapest-Balaton kerékpárút is EuroVelo úton halad, erről azonban sokan megfeledkeznek.

Sípálya-fejlesztésektől kezdve sok mindenben gondolkodunk, szeretnénk elhagyott vasúti pályákon hajtányozást indítani, 3 via ferrata útvonalunk van Magyarországon, ezek kibővítését is tervezzük, köztük olyan különleges helyszíneken, mint pl. a Gellért-hegy oldala vagy Bélapátfalva.

 

A szemléletformálásnak fontos része a felnőttek megcélzása is. Újra indítottuk az 5 próba mozgalmat is. Itt lehet Balatont, Velencei-tavat átúszni, körbebiciklizhetnek tavakat, futhatnak maratonokat, ennek keretében be lehet járni Magyarországot. Idén 120 versenyt rendezünk különböző helyszíneken, több mint 12 ezren regisztráltak ezekre és gyűjtik a pontokat. Szeretnénk, ha ez a szám tovább nőne. A sorozattól sokat várunk.

Idén ezeken a szabadidő sporteseményeken csúcsdöntés jellemző vagy annak közelében jártunk, vagyis növekszik az érdeklődés a szabadidős aktív rendezvények iránt. Ha ezek a számok a következő években dinamikusan nőnek, az igazolja a kormánybiztosság rendületlen munkáját.

 

Két sípályának a bővítését, fejlesztést is tudtuk az előző években támogatni, ezeken a helyeken egy téli időszakban soktízezer ember megfordul, mint Mátraszentistvánban, úgy Eplényben is. Ha itt költik el a külföldiek a kikapcsolódásra szánt büdzséjük egy részét, már az is nagy eredmény.

 

 

BMP: Egységes táblaarculati rendszert terveztek. Mit lehet tudni az új táblákról?

 

R.M.: Kultúr országokban: Svájcban, Ausztriában egy többé-kevésbé egységes táblarendszer működik, ezt szeretnénk itthon is megvalósítani. Az új kerékpáros útvonalak kijelölése már így történt, itt még azért van feladat, egyelőre ugyanis reklámtáblaként vannak kihelyezve, de a Magyar Közút Nonprofit Kft. hamarosan engedélyezi, hogy ne csupán ebben a formában jelenhessen meg. Igyekszünk az információs táblákat is egységesíteni, a vízitúra, gyalogos, kerékpáros útvonalak mentén is az a cél, hogy egyforma táblarendszerről lehessen tájékozódni.

 

 

BMP: QR kódosak lesznek a táblák?

 

R.M.: Egyelőre nem tudok erről, de jó eséllyel haladni kell a technikával. Az új kiadványunk: az erdei szállásokat összefoglaló Természetjáró szálláshelyek erdőn-mezőn kalauz, 4 részes sorozatunkban már található QR-kód.

A kiadvány a látogatóközpontokban, turistaházakban elérhető, illetve a Turista Magazin előfizetői is megkapják.

A kiadvány népszerűségét bizonyítja, hogy már a második kiadásban gondolkozunk, abban a jelenlegi 130 turistaházzal szemben jóval többen fognak megjelenni.

 

 

https://drive.google.com/file/d/1XMpF9FwGGzNRrRebB_OQMLdcbTamnsjq/view